Sajtófigyelés

Sajtófigyelés

A Boeing bejelentette 737 Max repülőgépének javítási terveit

Az elmúlt öt hónapban két végzetes Boeing 737 Max repülőgép szerencsétlenségre került sor, ennek eredményeként a Boeing a vitatott ellenőrzési rendszerek megváltoztatását jelentette be. Ugyanakkor még mindig nem biztos, hogy ezek a típusú repülőgépek újra repülhetnek majd. A nyomozók még nem állapították meg a balesetek pontos okát. Ugyanakkor a változtatások részeként a Boeing extra jelzőrendszert telepít minden 737 Max repülőgépre, amely korábban csak opcionális biztonsági funkció volt. A Lion Air által Indonéziában üzemeltetett repülőgépek és az Etiópiai légitársaságok, amelyek résztvevői voltak a két tragédiának, olyan riasztórendszerekkel voltak felszerelve, amelyek arra szolgáltak, hogy figyelmeztessék a pilótákat, amikor az érzékelők ellentmondásos adatokat mutatnak. A Boeing elmondta, hogy a légitársaságokat már nem terhelik többé külön díjakkal a biztonsági rendszer telepítése miatt.

Brexit: Képviselői megegyezés szükséges a holtponton való túllendüléshez

A Brexit folyamat elérte holtpontját, ugyanis a képviselők azzal küzdenek, hogy konszenzusra jussanak az elkövetkező lépéseket illetően. Bár néhány befolyásos Brexit támogató elkötelezett Theresa May ajánlata iránt, mégis a parlamenti képviselők, akire a DUP-ben támaszkodott, elutasították álláspontja megváltoztatását. Az Alsóház vezetője, Andrea Leadsom a képviselőket tájékoztatta, hogy további vitát folytatnak a kormány Brexit-javaslatáról pénteken. Szerdán a szószóló John Bercow kijelentette, hogy nem engedne egy harmadik szavazást lényegében egy ugyanolyan indítvánnyal, mint amilyet a képviselők már kétszer is elutasítottak. De Leadsom az Alsóházhoz intézett beszédében megállapította, hogy a benyújtott indítvány megfelel a felszólaló rendeletének. Hozzátette az egyetlen mód, amellyel biztosítani lehet, hogy május 22-én időben megtörténjen a Brexit az, hogy ha a kilépési megállapodást március 23-án 23:00 óráig jóváhagyja a parlament. May az elképzeléseit tekintve nyert némi támogatást azzal, hogy kijelentette lemond az EU-tárgyalások következő fordulója előtt, ha a képviselők elfogadják a tervezetét. Bár a miniszterelnök javaslata elnyerte Boris Johnson, korábbi külügyminiszter tetszését, mégis számos kemény Brexit-párti képviselő nem hajlandó megszavazni a tervezetet.

Az USA kibervédelmi költségei 2020-ra elérik a 17 milliárd dollárt

A kibervédelemre fordított összegnek a fele a Védelmi Minisztériumhoz kerülne a védekező és a támadó képességek megerősítése céljából. A Trump-kormányzat több mint 17,4 milliárd dollárt szándékozik a cyberbiztonsági erőfeszítésekre fordítani a 2020-as költségvetési időszakban. Ebből a Pentagon és a Homeland Security Department kapná a legtöbb juttatást. Míg a javaslat a cyberbiztonságra fordított szövetségi kiadásokat 2019-től mintegy 790 millió dollárral növelné, addig a polgári ügynökségekben a számítógépes programok finanszírozását 120 millió dollárral csökkentenék. Míg a CISA , a Vám- és Határvédelmi Hivatal és a Szövetségi Sürgősségi Ügynökség jelentős mértékben növelné a számítógépes költségvetésüket, az ügynökség elsődleges kutatási szárnya, a Tudományos és Technológiai Igazgatóság, a számítógépes finanszírozása közel háromnegyedét veszítené el. Az elnök javaslatának további nyertesei között van az FBI , az Állami Minisztérium és a Szövetségi Légi közlekedési Hatóság, amelyek mindegyike nyolc és tíz százalékos növekedést kapna a cyber költségvetésekben. Azonban néhány polgári ügynökség nem lesz ennyire szerencsés. A Lakás- és Városfejlesztési Minisztérium finanszírozása 35 millió dollárról 25 millió dollárra fog csökkenni, a Mezőgazdasági Minisztérium költségvetése pedig 480 millió dollárról 310 millió dollárra.

Trump nukleáris politikája

Az Amerikai Egyesült Államoknak segítenie kell a nemzetközi javaslatok előmozdítását a terroristák által használt nukleáris eszközök szigorítására vonatkozóan. Trump elnök által ismertetett nemzetbiztonsági stratégia arra a növekvő veszélyre hívja fel a figyelmet, hogy a terroristák tömegpusztító fegyvereket szerezhetnek be, amit a jövőben mindenképpen meg kell akadályozni. Ugyanis a nukleáris eszközök használatára vonatkozó ismeretek hiánya önmagában még nem akadályozza meg a nukleáris terrorizmust. Jelenleg huszonkét olyan ország van, amely rendelkezik legalább egy kilogramm olyan hasadó nukleáris anyaggal, amely szükséges az improvizált nukleáris bomba létrehozásához, és gyakorlatilag minden országban vannak olyan radioaktív források, amelyeket a terroristák ún. „piszkos bomba” -ként tudnak alkalmazni. Az elmúlt évtizedben több tucatnyi jelentés született elveszett vagy ellopott nukleáris és radioaktív anyagokról. Szerencsére új lehetőség nyílik a nukleáris biztonsági rendszer hiányosságainak kezelésére, de ehhez szükség lesz a Trump adminisztráció vezető szerepére is. Egy létrehozandó felülvizsgálati konferenciával lehetőséget kívánnak biztosítani a megállapodásban részes több mint 100 ország számára egy rendszeres folyamat létrehozására. Alapvető cél a végrehajtási kérdések értékelése és a nukleáris biztonsági rendszernek naprakésszé tétele. Az egyezményben részes államok a felülvizsgálati folyamatot fogják irányítani, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség pedig ehhez támogatást fog nyújtani.

Akár 1 millió is lehet az USA déli határát elérő menekültek száma

Az ABC News 2019. március 26-án, kedden az Egyesült Államok déli határán dolgozó hatóságok tájékoztatása alapján arról számolt be, hogy az országot célzó illegális bevándorlók száma elérheti az 1 millió főt is az idei év végére. Az emberek beözönlése olyan helyeken a legrosszabb, mint például a texasi El Paso-ban, ahol a menekülteket ideiglenesen felállított sátrakban kellett elszállásolni. A kialakult helyzethez hozzájárult az is, hogy a központi épületben a múlt hétvégén négyszeres túltelítettség alakult ki. A belbiztonsági miniszter, Kirstjen Nielsen egy keddi Twitter bejegyzésében kihangsúlyozta az ország határán kialakult, folyamatosan rosszabbodó állapotokat, illetve azt is, hogy a Kongresszusnál kérvényezték a probléma megoldását szolgáló, de már elavult törvények átdolgozását. Nielsen ezen a héten mexikói vezetőkkel találkozott, de emellett hondurasi képviselőkkel való egyeztetést is terveznek. A szövetségi vezetők beszámolója szerint márciusban közel 95 ezer megkísérelt határátlépés történt, várhatóan ez a szám áprilisban már 100 ezer fölé fog emelkedik. Egyes beszámolók szerint ezek az adatok azt jelentik, hogy április végére a regisztrált határátlépések száma meghaladná a fél milliót. A határra érkezők nem csupán férfiak, hanem egész családok is vannak, ami tovább nehezíti a jelenleg sem könnyű helyzetet. A Trump-adminisztráció által bevezetett zéró-tolerancia a gyerekeket is érinti, így azok százait különítették el szüleiktől ideiglenesen.

Csökken a feszültség Gáza és Izrael között

Mivel az elmúlt hónapok legkomolyabb határokon is átívelő bombázása csillapodni látszik, így az izraeli iskolák is újra kinyitottak az ország déli részén. A számtalan rakétakilövés és izraeli támadás ellenére sem voltak halálos áldozatok. Ugyanakkor a beszámolók összesen hét izraeli és tizenkét palesztin sebesültet említettek. Az izraeli Iron Dome rakétavédelmi-rendszer hatástalanított pár rakétát, továbbá számos palesztin katona ürített ki kulcsfontosságú - izraeliek által kijelölt - célpontokat. Azonban a gázai peremvidék azon részén, ahol izraeli katonák és tankok sorakoztak fel továbbra is feszült a helyzet. Ezen kívül mindkét fél nyilvánvalóvá tette, ha a másik fél a továbbiakban bármilyen támadást indít, az nem marad válasz nélkül. A legutóbbi támadások még fokozottabbá tették a már amúgy is feszült hangulatot, tekintve hogy közeleg a március 30-i tüntetéseken történt események évfordulója, amikor közel kétszáz gázait lőttek le az izraeli katonák. Az ENSZ közel-keleti követe, Nickolay Mladenov kedden, 2019. március 26-án úgy nyilatkozott az ENSZ BT-nek, hogy Egyiptommal jelenleg egy tűzszünet-tervezeten dolgoznak.

Még több tűzerő: Új rakéták fejlesztését tervezi az USA 2020-ban

Az amerikai hadsereg új rakétafejlesztések megkezdését tűzte ki a következő évre, amellett, hogy a jelenleg folyamatban lévő fejlesztéseket sem szakítják meg, derült ki a 2020-as pénzügyi évre szóló dokumentumokból. A fejlesztések elsősorban a hosszú-távú precíziós fegyverek kialakítását és azok hatékonyságának növelését célozzák meg, mert egyes helyzetekben a csapatok nem képesek bizonyos célpontokat megközelíteni, így elengedhetetlen, hogy megfelelő légi támogatás nélkül sikeresek legyenek. A fejlesztés alatt álló rakéták közül az egyik a földi hiperszonikus rakéta lesz, aminek fejlesztésére közel 1,2 milliárd dollár áll majd rendelkezésre. A másik fejlesztés a közepes hatótávolságú rakétákat érinti majd. Ezen fegyvereket más néven INDOPACOM-nak is nevezik, amelyek elsősorban az Indo-Csendes-óceáni térségben kialakult helyzetre jelenthetnek megoldást.

Új lánctalpas járművek kerülnek Európába

A legújabb katonai költségvetés értelmében a jövő évtől a legkorszerűbb katonai lánctalpas járművek kerülnek használatba az Amerikai Egyesült Államokban és Európában is. Az új többfunkciós páncélozott járművek (AMPV) fejlesztése és gyártása már az elmúlt években elkezdődött, aminek következtében az amerikai hadsereg 2 éve 131 db, majd tavaly 197 db ilyen járművet vásárolt. A jövő évre - vagyis 2020-ra - újabb 131 db ilyen harckocsi vásárlását tervezik. Ezen járművek fele azonban Európába kerülne, hogy az orosz rakétafejlesztéseket az amerikaiak valamilyen mértékben kompenzálni tudják. Az amerikai hadsereg az elkövetkező 5 évben további 600 darab hasonló páncélozott harckocsi beszerzését tervezi, amelynek összértéke nagyjából 14 milliárd dollárra tehető. A járművekkel kapcsolatos fejlesztések a jövőben is zajlani fognak, mivel a hadsereg kérvényezte a gyártótól egy esetleges távvezérlésű ágyú beszerelését, mivel a tervezett módosításokkal a harckocsikon helyet kapna egy 30 mm kaliberű - komoly károk okozására képes - gépágyú is.

Christchurchi lövöldözés: Új-Zéland betiltja a katonai felhasználásra is alkalmas fegyvereket

Új-Zéland a Christchurch elleni támadásokra válaszként betilt mindenféle félautomata fegyvert, jelentette ki az ország miniszterelnöke Jacinda Ardern. Ezt nem sokkal a két mecset elleni lövöldözés után jelentette be. A tragédia 50 halálos áldozatot követelt. A rendőrség beszámolója szerint az áldozatok többségét már azonosították. Az elkövető egy fegyveres férfi volt, de a korábban letartóztatott gyanúsítottról kiderült, hogy ő nem követte el a bűncselekményeket. Ardern kijelentette, hogy április 11-ig új jogszabályt fogadnak el, mondván: „A történelmünk örökre megváltozott, most a törvények is megfognak.” Be fogják tiltani a fentiekben említett fegyverek mellett az ezekhez kapcsolódó alkatrészeket és a nagy pusztítóképességgel bíró fegyvereket is. Amnesztiát vezetett be, hogy az érintett fegyverek tulajdonosai be tudják szolgáltatni ezeket és visszavásárlási rendszer jöhessen létre. A rendszer nagyon költséges lesz de a miniszterelnök szerint ez elkerülhetetlen ahhoz, hogy hosszútávon biztosítani tudják az emberek biztonságát.

Brexit: Theresa May reméli, hogy lesz megállapodás

Theresa May miniszterelnök a brüsszeli EU-csúcstalálkozón megpróbálja meggyőzni a 27 uniós tagállamot, hogy halasszák el az Egyesült Királyság Európai Unióból történő kilépését egy, a 2019. március 29-e utáni időpontra. Szerdai beszédében May a képviselőket nevezte meg a kilépés késleltetésének felelőseként, ő ugyanis csak a saját nemzete érdekeit közvetítette. Ennek hatására a munkaügyi vezető az EU fő Brexit-tárgyalójával, Michel Barnierrel és hét európai ország vezetőjével közös találkozón fogja megvitatni a Theresa May Brexit-tervének alternatíváit. Az Egyesült Királyságnak hivatalosan jövőhét péntekig kellene kilépnie az Európai Unióból, kivéve, ha az erre vonatkozó jogszabályt megváltoztatják és a kilépési folyamat meghosszabbítását jóváhagyják. Az aktuális helyzetben a britek távozása hivatalos megállapodás nélkül fog megtörténni. May arra kérte az EU-t, hogy hosszabbítsák meg a kétéves Brexit-folyamatot 2019. június 30-ig, ez azonban csak abban az esetben lehetséges, ha az összes uniós tagállam beleegyezik ebbe. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke úgy véli, az EU egyet értene egy rövidebb hosszabbítással, de csak akkor, ha a tervezetet a brit parlamenti képviselők jövőhéten jóváhagyják. Emellett kiemelte, hogy az ügy sürgősségére tekintettel, ha szükséges, akkor a jövőhéten is összehívnak egy uniós csúcstalálkozót. Bár Theresa May miniszterelnök már kétszer is benyújtotta a brit parlamentbe a megállapodásra vonatkozó kilépési tervezetet, azonban a képviselők eddig mindegyiket visszautasították, hiába bizonygatta May, hogy nem akarja tovább húzni a kilépést. Úgy véli, hogy most már csak a parlamenti képviselőkön múlik, hogy elfogadják-e a kilépési tervezetet, nem fogadják el, vagy hogy egyáltalán ne is legyen kilépés. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, ha végül az utóbbi lehetőség következik be az helyrehozhatatlan kárt okozhat a politikusokba vetett bizalmat illetően. Kijelentésére válaszként a miniszterelnök erős válaszokat kapott a képviselőktől. Lisa Nandy szerint szégyenletes cselekedet az embereket a Parlament ellen fordítani, míg Wes Streeting parlamenti képviselő hozzátette, hogy felelőtlen a miniszterelnök tette, hiszen korábban kaptak már halálos fenyegetéseket is.

Hivatalosan is gyilkossággal vádolták meg a két új-zélandi mecsetben lövöldöző elkövetőt

A két új-zélandi mecsetben történt lövöldözéssel meggyanúsított 28 éves ausztrál férfi első - az ellene felhozott vádakat ismertető - bírósági tárgyalására nem sokkal az eset után került sor. Amikor a vádlott Brenton Tarrant március 16-án belépett Christchurch városának tárgyaló termébe felvillantotta azt a jelet, amit sokan a fehér hatalmi gesztus kifejezésének tartanak, vagyis egy fejjel lefelé tartott "OK" feliratot. Az ellene felhozott - gyilkossági - vádak ismertetésekor Tarrant semmilyen érzelmet nem mutatott. A gyanúsított nem kért óvadékot a következő bírósági megjelenéséig, amelyet április 5-én tartanak. Új-Zéland gyászol, a lövöldözésben 50 ember vesztette életét és közel 40-en sebesültek meg. A tragédia napját az új-zélandi miniszterelnök, Jacinda Ardern az ország egyik „legsötétebb napjának” nevezte. A fegyveres, aki magát a fehér felsőbbrendű csoport tagjának tartotta, egy, a fején rögzített kamerával élőben közvetítette a gyilkosságokat. A férfi, aki legalább öt fegyverrel volt felszerelve, először a Christchurch központjában lévő Masjid al-Noor mecsetben kezdett el lövöldözni a délutáni imák során. Ezt követően elmenekült, majd a Linwood Masjid mecsetbe ment, ahol tovább folytatta a lövöldözést. A sérültek között kisgyermekek és idősek is voltak. A rendőrség arról számolt be, hogy az állítólagos lövöldözőt körülbelül 36 perccel a tragédiát követően autójában fogták el és tartóztatták le, ahol robbanóeszközöket is találtak. A lövöldözés során két másik embert is őrizetbe vettek, de azzal kapcsolatban nem osztottak meg részleteket, hogy ők milyen kapcsolatban állnak a mészárlásokkal.

Az erőszak visszatért Párizs utcáira

A francia kormány által meghirdetett üzemanyagadó emelés következtében tiltakozások vették kezdetüket Párizs utcáin, amelyek azóta szélesebb körű felkeléssé alakultak. A demonstrátorok párizsi üzleteket zúztak szét és romboltak le a négy hónappal ezelőtt Franciaországban megkezdett gilets jaunes ("sárga mellényes") elnevezésű tüntetések újjáéledésével. A lázadók - többek között - megrongáltak egy luxus táska üzletet, illetve elárasztottak egy éttermet a híres Champs-Élysées sugárúton. A tüntetők feloszlatására a francia rendőrség vízágyúkat és könnygázt vetett be. Több mint 120 embert letartóztattak. Emellett a rendőrségi beszámolók szerint mintegy 10 000 ember vett részt a szombati tiltakozásban a francia fővárosban, ami jelentős növekedést jelent az elmúlt hetek hasonló demonstrációihoz képest.

A venezuelai migrációs válság

Venezuelában jelenleg soha nem látott politikai, gazdasági és alkotmányos válság uralkodik. Ennek okai az országban zajló a korrupció, a hiperinfláció, valamint a GDP nagy mértékű zuhanása. A gazdasági döntések humanitárius válsághoz vezettek, miközben az ország elnöke - Nicolás Maduro – felszámolja a sajtószabadságot, ellenzékeit kizárja a választásokból, és ellenfeleit letartóztattatja. Mindezek következtében csak az elmúlt két évben 500.000 ember hagyta el az országot. A szomszédos országokat - főként Kolumbiát és Brazíliát – terhelné a legnagyobb menekültáradat. Az Egyesült Államokat a menekültáradat kezelésén kívül az olaj kitermelések megszakítása érintené a leginkább, mindazonáltal már nem sokat tehet, hogy megakadályozza Venezuela spirálszerű zuhanását. A menekültáradat legnagyobb valószínűséggel továbbra is növekedni fog, amiben az Egyesült Államoknak humanitárius, gazdasági és élelmiszer-segélyekkel kell felkészülnie, hogy elkerülje a helyzet teljes mértékű eszkalálódását.

Choe Sun-hui szerint Észak-Korea megszakíthatja az amerikai-észak-koreai párbeszédet, és visszatér a nukleáris teszteléshez

A külügyminiszter, Choe Sun-hui szerint az Egyesült Államok egy vissza nem térő lehetőséget dobott el magától a legutóbbi Trump-Kim csúcstalálkozón. Észak-Korea felajánlotta, hogy lebontja fő nukleáris komplexumát, Yongbyon-ban, azonban Donald Trump nem hajlandó a szankciókat megszűntetni cserébe, kivéve, ha Észak-Korea az összes nukleáris létesítményét felszámolja. Sun-hui szerint Észak-Korea kizárólag öt gazdasági szankció megszűntetését kérte, viszont Mike Pompeo, amerikai külügyminiszter szerint teljes szankció felszámolást követelték. Hozzáfűzte még, hogy szerinte nem Donald Trump hozzáállásával van a probléma, inkább a nemzetbiztonsági tanácsadó, valamint az amerikai külügyminiszter nehezítik meg a vezetők közötti párbeszédet. Mindezen nehézségek ellenére pozitívan nyilatkozott a további diplomáciai lépések tekintetében.

Trumpnak a Szenátus lázadásával kellett szembesülnie a határmenti helyzet szavazásánál

Donald Trump elnöknek az amerikai-mexikói határral kapcsolatos vészhelyzeti nyilatkozata úgy tűnik ütközik a disszidáns republikánus szenátorok véleményével. Az elnök saját pártjának több tagja várhatóan lázadni fog, amikor a szenátus csütörtökön szavaz a nyilatkozat visszavonására irányuló javaslatról. A Demokratikus Ellenőrzött Képviselőház tavaly támogatta az intézkedést. Trump kijelentette, hogy készen áll a vétózásra. Egy másik tweetjében demokratákat határválság tagadó" jelzővel illette. „Nem hajlandók meglátni vagy elismerni a déli határainkon a halált, a bűncselekményeket, a kábítószereket és az emberkereskedelmet” - mondta. A vészhelyzeti nyilatkozat megszüntetésére irányuló intézkedés várhatóan a republikánus által ellenőrzött szenátuson áthalad, miután öt republikánus tag azt mondta, hogy támogatni fogják. Ezek a szenátorok Susan Collins Maine-ból, Lisa Murkowski Alaszkából, Thom Tillis Észak-Karolinából, Mike Lee Utahból és Rand Paul Kentuckyból. A kongresszusnak mindkét kamarájának kétharmados többsége szükséges ahhoz, hogy felülbírálja az elnöki vétót, amelyet ebben az esetben nem valószínű, hogy meg fog történni. Azonban ez a vereség egy újabb megtorlás lenne az elnöknek - egy nappal azután, hogy a szenátus elfogadta az amerikai támogatás befejezésére vonatkozó törvényjavaslatot a szaúd vezetett koalícióban Jemenben.

Brexit: a miniszterelnök harmadik alkalommal bocsátja szavazásra a Brexit ügyet

Theresa May a következő héten harmadik alkalommal kísérli meg megkapni az EU-s visszavonási megállapodást a Parlamenten keresztül. Elmondta a képviselőknek, hogy ha megint nem sikerülne megegyezni, akkor a Brexit tekintetében újabb késleltetésre lehet számítani. A miniszterelnök figyelmeztetése miatt a Bizottság később fog szavazni arról, hogy kérjenek-e engedélyt az EU-tól, hogy engedélyezze a Brexit elhalasztását március 29 után. A mai napon a parlamenti képviselők kormányzati indítványról fognak szavazni, amely késleltethetné az Egyesült Királyság EU-ból való kilépését. Az Egyesült Királyság kormánya azt mondta, hogy június 30-ig kis csúszás következhet be, ha a képviselők március 20-ig - a következő brüsszeli csúcstalálkozót megelőző napon - jóváhagyják May ügyét. De a BBC politikai szerkesztője, Laura Kuenssberg elmondta, hogy még akkor is, ha az Egyesült Királyságnak június végéig át is adják az EU-ból való kilépéshez szükséges jogszabályokat, a kormány megpróbálja ezt korábban megtenni, ha a jövő héten May ügye lecsengett. Valószínűleg azonban sokkal hosszabb késedelem várható, amely így megköveteli az Egyesült Királyságtól, hogy májusban részt vegyen az Európai Parlament választásain. A meghosszabbítás mértékérő azonban az EU-nak meg kell állapodnia. A DUP - amely kétszer elutasította May ügyét - tárgyalásokat folytat a kormánnyal annak érdekében, hogy megoldást találjon annak érdekében, hogy a képviselők jövőbeni szavazásuk során támogassák a miniszterelnököt.

Több ezer ISIS harcos adta meg magát

Több, mint 3000 ezer ISIS harcos adta meg magát, miközben az amerikai csapatok az utolsó állásaikat próbálták elfoglalni 2019. március 12-én, kedden. Ezen események a szíriai Baghúz városában, az utolsó iszlám harcosok fennhatósága alatt álló területen történtek. Egy CNN-es csapat szemtanúja lehetett a kedd esti (2019.03.12) és a szerda reggeli bombázásoknak, viszont a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) még nem adtak tájékoztatást arról, hogy a megmaradt iszlamista harcosok miként készülnek védekezni az utolsó roham ellen. Mustafa Bali, az SDF sajtóreferense úgy nyilatkozott 2019. március 12-én egy Twitter bejegyzésben, hogy a döntő pillanat még sosem volt ennyire közel. Mielőtt a jelenlegi támadások megindultak volna, becslések szerint nagyjából 500 iszlamista és közel 1500 civil tartózkodott a fennmaradt területeken, azonban a támadássorozatok alatt kiderült, hogy ezek a számok sokkal magasabbak.

Az USA új rakétákon dolgozik, miután felfüggesztette az oroszokkal való egyezményt

A Pentagon megkezdte az új rakétákkal kapcsolatos előkészületeket, miután a Trump-adminisztráció felfüggesztette az oroszokkal kötött 1987-es fegyverkorlátozási egyezményt. Michelle Baldanza, a Pentagon sajtóreferense egy CNN-nek adott nyilatkozatában kijelentette, hogy megkezdték a munkálatokat, amelyek az új, földről indítható rakéták teszteléshez szükségesek. Emellett hozzátette azt is, hogy ezek a lépések az egyezmény korlátozásainak érvényben maradásával összeférhetetlenek lennének. A sajtószóvivő arra is kitért, hogy ezen folyamatok bármikor visszafordíthatók, amennyiben az oroszok valamilyen enyhülést mutatnak a kérdésben 2019. augusztusáig, amikor is hivatalosan felbontja az Egyesült Államok a szerződést. Az amerikaiak hosszú ideje azzal vádolják Oroszországot, hogy az általuk fejlesztett SSC-8/9M729 típusú rakéták, valamint azok telepítése veszélyezteti az egyezményt. Curtis Scaparetti tábornok, az EUCOM vezetője úgy nyilatkozott, hogy az oroszok jelenleg a nukleáris arzenáljukat ellenőrzik és frissítik fel, többek között olyan rakétákat is, amelyek veszélyeztetik az európai térséget.

Trump növeli a nukleáris fegyverek ügynökségének finanszírozását az új termelésben

Az NNSA 8,3 százalékkal növelheti kiadásait, egy új, alacsony jövedelmű nukleáris rakéta gyártásának befejezésére. Az NNSA 16,5 milliárd dollárt igényel 2020-as költségvetésből, amelyből a 2019-es évre 1,3 milliárd dollár juthat. Az NNSA által javasolt költségvetés a DOE teljes költségvetésének 52% -át teszi ki. Lisa Gordon-Hagerty nyilatkozata szerint az elnök költségvetési terve tükrözi a Trump-kormány elkötelezettségét Egyesült Államok nukleáris képességeinek fejlesztésére. Az ügynökségnek jelenleg öt fő modernizációs programja van folyamatban. Továbbá a költségvetés magába foglalja az Exascale számítástechnikai és kísérleti lehetőségek fejlesztését a fegyverek tervezéséhez, a tudományalapú készletgazdálkodásnak és a készletek tanúsításának támogatását. A fegyverrendszerek mellett a közigazgatás költségvetése tartalmazza a nonproliferációt, a személyzet és a haditengerészeti reaktorok költségét.

Theresa May azt állítja, hogy áttörést ért el a Brexit tárgyalásokon

Az Európai Unióval folytatott tárgyalások során Theresa May és Stephen Barclay jogi kötelezettségekre tett javaslatot az Egyesült Királyság március 29-i, rendezett kilépése érdekében. Ezek a változások csak jogi biztosítékként szolgálnak, a kilépés feltételeit nem befolyásolják. Jean-Claude Juncker felhívta a figyelmet arra, hogy a változások nélkül a Brexit nem történhet meg és arra ösztönözte az EU-t, hogy támogassa May miniszterelnök erőfeszítéseit. Az Egyesült Királyság parlamentjének még szavaznia kell a megállapodás elfogadásáról, valamint az esetlegesen halasztott , májusi kilépés időpontjáról. Lidington hozzátette, hogy alapvetően két választása van a brit Parlamentnek, vagy megszavazzák Theresa May javaslatait vagy politikai káoszba sodorják az országot. Kiemelte, hogy a kilépésről szóló tárgyalásokat továbbra is folytatni kell Strasbourgban.

Eltemetni az iraki háború tanulságait?

Az amerikai csapatok még mindig Irakban vannak, nem is beszélve Szíriáról, Afganisztánról és különböző afrikai országokban zajló válságkezelő és békefenntartó tevékenységről. A Pentagon a vietnami háború után kezdte el fokozatosan feladni az aszimmetrikus háborús doktrínáját, a hadsereg mára világosan elmozdult az iraki és afganisztáni jellegű háborúktól. Ahelyett, hogy felkelők és a gerillák elleni küzdelemre készülnének, biztonsági létesítményeik szinte kizárólag a nagyhatalmi konfliktusok területére koncentrálódnak. A "Study on Iraq War" tanulmánykötet, ami a korábbi időszak problémáit tárta fel nem jelentették meg, mivel a publikálás ellenzői szerint az iraki háborúról szóló tanulmány nem illeszkedik a hadsereg hivatalos narratívájába, miszerint a határozott cselekvés doktrínája miatt fordult a figyelem Oroszorszgá és Kína felé. Januárban a tanulmány két kötetét végül online mégis közzétettéka, ami fontos, mivel a kemény leckékből való tanulság levonása a vezetés egyik fontos feladata.

Dél-Korea megmentheti a nukleáris tárgyalásokat: Hanoi után irány Szöul

A Hanoiban rendezett amerikai-észak-koreai csúcstalálkozó sikertelensége védekezésre késztette a tárgyaláó feleket. A maximális elkötelezettség stratégia, amelyet Donald Trump amerikai elnök egy évvel ezelőtt kezdeményezett, továbbra is a legjobb opció a tárgyalásra. Az amerikai-észak-koreai kapcsolatok a helyes úton haladnak, amíg csökkentik a kockázatokat, törekszenek a bizalomépítésre, a politikai normalizációra, a gazdasági integrációra, és végső soron a békére. A Hanoiban tapasztalt kudarcnak nem szabad elhomályosítania egy biztató tényt, hogy az Egyesült Államok és Észak-Korea kormányai először hosszú időn belül jóhiszeműen tárgyalnak.