Sajtófigyelés

Sajtófigyelés

sajtofigyeles

Szíriai vegyifegyver támadás: Az USA felkészül a katonai válaszra

Az Egyesült Államok álláspontja szerint minden lehetőség napirenden van a szíriai vegyifegyver támadások ügyében, készek akár egy katonai válaszcsapásra is. Sarah Sanders, a Fehér Ház szóvivője szerint még nem döntötték el, hogy valóban lesz-e katonai művelet, de semmi sincs kizárva. Az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsa kedden ülésezett, míg Theresa May brit államfő is kormányülést hívott össze. Több tucatnyi ember halálát erősítették meg a Douma város környékén történt szombati támadások eredményeként

Ausztrália új légvédelmi rendszert fejleszt

Ausztrália 1.5 milliárd dollár értékű szerződést kötött az amerikai Raytheon céggel egy új földről indítható, rövid- és középtávú légvédelmi rakétarendszer fejlesztésére. A fejlesztés egy már az USA-ban is használatos rendszer helyi változata lesz, amelyben a 35 és 100km hatótávolságú AIM-9X és AMRAAM rakétákat fogják alkalmazni. A védelmi miniszter nyilatkozata szerint az egyre fejlettebb modern légi fenyegetések ellen szükségessé vált a már közel 30 éve állományban lévő légvédelmi rendszerük cseréje. Ausztrália a következő évtizedben folyamatosan növelni fogja védelmi büdzséjét, a tervezet szerint a 2026-os évre az ez évi 23,7 milliárd dollárról várhatóan 41,8 milliárdra fog növekedni az ágazat költségvetése.

Orosz helikoptereket gyártana Irán

Az orosz Russian Helicopters és iráni Industrial Development and Renovation Organisation (IDRO) által alá aláírt egyezmény egy jövőbeli közös vállalkozás létrehozását célozza. A memorandumot az IDRO-elnök Manszur Moazzami és a Russian Helicopters ügyvezető igazgatója Andrej Boginszki írta alá. Az orosz "Ansat" és "Ka-226 Hoodlum" típusok gyártásán felül a szerződés a meglévő több mint 50 darabos Moszkvából származó flotta felújítását is célozza. Jelenleg az iráni katonaság főleg a MI-8-asokat használja logisztikai feladatokra, de gyakorlatilag a vállalat teljes választéka szolgálatba van állítva a hadseregnél.

Észak-Korea ballisztikus rakétáját a Japán-tengerbe lőtte

Észak-Korea tesztelésből kilőtt egy közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát az egyik keleti kikötőjéből a Japán-tengerbe. Ez a rakéta tesztelések legújabb esete, amire Észak-Korea azt mondja békések, de sokan úgy gondolják, hogy ez egy nukleáris fegyver fejlesztési program része. Kína elnöke és Donald Trump találkoznak az Egyesült Államokban, hogy megvitassák miként fékezzék meg Észak-Korea nukleáris- és rakétaprogramjait. Az amerikai elnök egyik interjújában azt mondta, hogy az USA Kína nélkül is visszafogja Észak-Koreát, ha nem hajlandó segíteni. Kína és Észak-Korea hosszú ideje diplomáciai szövetségesek, de az utóbbi időben ez a kapcsolat feszültebbé vált.

Szíriai vegyi támadás: az oroszok a lázadók fegyvereit hibáztatják

Oroszország szerint az a kémiai anyag, amivel több tucat civilt megöltek és megsebesítettek egy szíriai városban, a lázadók fegyverének az eredménye. Az Egyesült Államok és más nemzetek szerint szíriai repülők dobták le a vegyi fegyvert, ám ezt Damaszkusz tagadta. Az Egyesült Királyság külügyminisztere válaszolt az orosz kijelentésre: minden bizonyíték arra utal, hogy az Asszad rezsim illegális fegyvereket használ. Folyamatos megfigyelések alapján a halálos áldozatok számát 72-re becsülik, köztük 20 gyerek. Az EU reméli, hogy tud pénzügyi támogatást nyújtani a szíriai kormány által ellenőrzött területeken, de sokak szerint ennek még nincs itt az ideje

Ecuador elnökválasztás - második kör

Lenín Moreno nyerte a tegnapi elnökválasztást Ecuador-ban a szavazatok 51.15%-át megszerezve. A verseny igen szoros volt Moreno és ellenfele, a volt bankár Guillermo Lasso között, aki végül a szavazatok 48.85%-ával a 2. helyet szerezte meg. Lasso a szavazatok újraszámlálását követeli, illetve megkérte támogatóit, hogy demonstráljanak az ügy érdekében, mivel szerinte választási csalás történt. Az éjjel az ecuadori Nemzeti Választási Bizottság előtt kisebb zavargások törtek ki, miután meghozták a hivatalos számlálás végeredményét - előzetesen három különböző közvélemény-kutatás szerint is Lasso állt győzelemre. Moreno, elődje Rafael Correa politikáját fogja folytatni és Lasso vereségével egyben Julian Assange is fellélegezhet aki jelenleg Londonban, az ecuadori nagykövetségen tartózkodik.

Jelentést adtak ki a tálibok az ellenőrzésük alatt álló területekről

A hét elején a tálib vezetés közzétett egy jelentést, melyben számba veszik, hogy az ország területének hány százalékát ellenőrzik az "Iszlám Emirátus" mudzsahedínjei. Független megfigyelők szerint a terroristacsoport vezetésének becslése pontos. A jelentés alapján 34 körzet teljesen az irányításuk alatt van, 167-ben jelenleg is harcok folynak, 52 körzetben jelentős, 6-ban pedig minimális a jelenlétük. A maradék 89 kerületben egyáltalán nincs befolyása a dzsihadistáknak. Az afgán kormány álláspontja szerint túlzó a terroristacsoport becslése, kevesebb területen érvényesül a tálib befolyás, mely főleg a déli és keleti határterületeken koncentrálódik.

200 ember halhatott meg egy koalíciós légicsapásban Moszulban

Az ENSZ komoly vétségre hívja fel a figyelmet, miszerint Moszulban nagy lehet a civil halottak száma. Az ENSZ vezető tisztségviselője döbbenten nyilatkozta, hogy az iraki történések során rengeteg a civil áldozat, miután az USA által vezetett légicsapásban közel 200 ember vesztette életét. Az USA támogatja az iraki kormányt Moszul visszavételében az Iszlám Államtól. Az amerikai sajtó közleménye szerint ki fogják vizsgálni az ügyet. Még nincs konkrét bizonyíték arra, hogy a csapás tényleg a civil lakosságot érte-e. Egy Moszulban tartózkodó riporter szerint 50 holttestet láttak, amint épp az épületek közül húznak ki, miután a légicsapás történt. Az iraki erők már egy hónapja vívják a harcot, hogy visszaszerezhessék a 2014 óta elfoglalt Moszult. Az ENSZ becslései szerint 400.000 ember került csapdába Moszulban, és 180.000 ember menekült el Moszul nyugati területéről, de még további 320.000 ember várható. Akik elmenekültek azt állítják, hogy a katonák élő pajzsként használják az embereket, a házaikban bujkálnak, és fiatal férfiakat kényszerítenek harcokra. Még körülbelül 2000 iszlám harcos maradhatott Moszulban.

Londoni támadások

Tizenegy embert tartóztattak le a westminsteri támadások óta, amelyből 7 embert már kiengedtek. A rendőrség nyilatkozata szerint még két férfit tartanak őrizetben, két nőt viszont óvadék fejében szabadon engedhetnek március végéig. A rendőrség próbálja megállapítani, hogy Khalid Masood egyedül követte el a támadást. A szaud-arábiai követség megerősítette, hogy Masood kétszer is dolgozott az országban angol tanárként 2005 és 2009 között. Négy ember vesztette életét további ötven pedig megsérült, miután Masood a tömegbe hajtott kocsijával a wesminsteri hídon, és ezt követően megkéselt egy őrt, aki belehalt sérüléseibe, ezután egy rendőr lőtte le az elkövetőt. A rendőrségi nyomozás jelenleg Masood motivációjára, illetve a támadásra való felkészülésére koncentrál. A szaudi követség, azt is hozzátette, hogy Masood zárondoklatot is tett Mekkába március elején, továbbá mélyen elítéli a támadást, és véleménye szerint az esemény újból rávilágított arra, hogy szükséges a nemzetközi összefogásra. Masoodnak több álneve is létezett, és korábban is voltak rendőrségi ügyei.

Két német származású terrorizmussal gyanúsítottat utasítanak ki

Németország kitoloncol, valamint életük végéig kitilt kettő, az országban született férfit, akiknek azonban szüleik nem német származásúak. A 27 éves algériai és a 22 éves nigériai férfit múlt hónapban tartóztatták le terrortámadás szervezésének gyanújával. A büntetőeljárást ejtették, mert a rendőrség nem tudta megállapítani, hogy a gyanúsítottak terveztek e végrehajtani támadást. Alsó-Szászország belügyminisztere kijelentette, hogy a tárgyalások megkezdődtek Algériával és Nigériával.

Észak-Korea rakétaindítása sikertelen

Egy észak-koreai rakéta kilövése nem sikerült, mondják a dél-koreai védelmi hivatalnokok, de még továbbra sem egyértelmű, hogy mennyit lőttek ki vagy mit teszteltek. Habár Észak-Koreát az ENSZ letiltotta bármilyen rakéta vagy nukleáris teszteléstől, mégis nő ezek gyakorisága. Szakértők szerint e miatt korszerűbb lehet a rakéta technológiája. Úgy vélik, Észak-Korea egy olyan interkontinentális ballisztikus rakétát fejleszthet, ami elérheti az Egyesült Államokat. Ellenben a legtöbb szakértő szerint még távol vannak ilyen célok megvalósításától.

Az FBI nyomozni kezdett a Trump-kampány orosz befolyása miatt

Az FBI igazgatója, James Comey nyilatkozata szerint nincs bizonyíték az állítólagos Obama-Trump lehallgatásra, ellentétben megerősítette, hogy az FBI nyomozást indított, aminek célja kivizsgálni milyen kapcsolatai voltak Trump kampánymenedzsmentjének Moszkvával. A 2016 július óta tartó vizsgálódás egy új fejezetéhez érkezett, hiszen Comey kizárólag a Department of Justice felhatalmazásával nyilatkozhatott, egy éppen folyamatban lévő FBI nyomozásról. A korábbiakban felmerült, hogy többek között Michael Flynn, rekordgyorsasággal lemondó nemzetbiztonsági tanácsadónak, illetve Donald Trump volt kampányfőnökének, Paul Manfortnak is voltak bizonyos kapcsolatai Moszkvával a 2016-os amerikai elnökválasztások alatt.

Dél-Koreába látogatott Rex Tillerson

Az Egyesült Államok külügyminiszterének Szöulban tett nyilatkozata szerint Észak-Koreával szemben a „stratégiai türelem” időszakának vége szakadt. Washington nem zárja ki a megelőző csapás lehetőségét sem, amennyiben azt a koreai rakétaprogram indokolttá teszi. Ugyanígy Phenjan agresszivitásal tette szükségessé Tillerson szerint az amerikai THAAD rakétarendszerek telepítését a félszigetre. Észak-Korea a közelmúltban több nagy hatótávolságú rakétatesztet hajtott végre, mely jelentősen növelte a térségben a feszültséget.

Csökkentené a külügyi kiadásokat a Fehér Ház

Az USA jövő évi költségvetés-tervezetében jelentős mértékű külpolitikai kiadáscsökkentés található, mely több ENSZ program teljesítőképességét befolyásolhatja negatívan. Ezek közé tartoznak többek között a különböző békefenntartó missziók, az UNICEF, az ENSZ fejlesztési programja vagy a menekültügyi és egyéb humanitárius programok. Az USA ENSZ-befizetésének csökkenése elérheti akár az 50 százalékot, amely évi 5 milliárd dolláros forráskiesést jelentene a szervezet számára. A felszabaduló erőforrásokat az USA védelmi költségvetésébe csoportosítanák át, ahol egy 54 milliárd dolláros növekedés várható. A konkrét költségvetési tervezetet csütörtökön hozzák nyilvánosságra, de ebben a formában a javaslatot a republikánus oldalon is kemény kritikák érik.

Az Iszlám Állam harcosai magukra maradtak Moszulban

Már csak néhányan maradtak Moszulban az Iszlám Állam harcosai közül. Bekerítették őket, miután a koalíció elvágta az utolsó utat is az iraki város felé. Irak második legfontosabb városát már 2014 óta uralták a dzsihádista erők, de most hónapok elteltével, a harcokban az iraki kormány sikeresen nyomult előre a térségben. A március 5-én kezdődő hadműveletben sikeresen bevették Moszul keleti részét, amely egyben az utolsó katonai támogatás az amerikai erőktől. McGurk -az USA koalíciós nagykövete- szerint Irak liberalizációja egyre jobban fokozódik, annak ellenére, hogy még kemény harcok várnak rájuk. Nagyjából 2500 katona maradt Moszulban. Abu Bakr al-Baghdadi pedig az ott maradt katonákat buzdította harcra akár az életük árán is. Feltehetőleg ő maga már a harcok kitörése előtt elmenekült a városból. Nagyjából 600.000 civil kerülhetett fogságba az Iszlám Állam által megszállt területeken, továbbá egy tömegsírt is találtak Badoush börtönének közelében.

A fő kormányirodát sikerült visszaszerezni Moszulban az Iszlám Államtól

A támadások folytatódnak Moszulban, hogy kiűzzék az Iszlám Államot: a fő kormányirodát visszaszerezték az iraki erők. Moszul az utolsó támpontja az Iszlám Államnak Irakban, a város keleti részét már januárban visszafoglalták. Az iraki erők éjszakai támadást indítottak, hogy megrohamozzák a kormányzati épületeket. Habár az építmények nagyrészt lerombolódtak, ez mégis egy stratégiai és szimbolikus győzelem is. A támadások vasárnap kezdődtek, amikor az iraki erők előrenyomultak a nyugati városrészbe, a következő nap pedig elfoglalták az al-Hurriya (Szabadság) Hidat.

Az USA rakétavédelmi rendszer telepítésébe kezd Dél-Koreában

Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy rakétavédelmi rendszert telepítenek Dél-Koreába, ami az Észak-Koreából érkező fenyegetések elleni védelemre lett tervezve. A rendszer telepítésének indítványozása azután került előtérbe, hogy Észak-Korea négy ballisztikus rakétát lőtt ki, ezzel megszegve nemzetközi szabályozást. Ám a rendszer vitatott, mivel sokan úgy gondolják, hogy célpont lehet belőle, ami a körzetben lakó emberek életét fenyegetheti. A kínaiak szintén tartanak a rendszertől: úgy gondolják hogy megváltoztathatja az erőegyensúlyt a vidéken. A rakétavédelmi rendszer várhatóan az év végére már üzemképes lesz.

Az iraki erők elfoglalták Moszul egyik hídját

Elfoglalták Moszulban a Tigris folyón lévő al-Hurriya hidat az iraki erők. Ez immár a második, melyet sikerült visszaszerezni az Iszlám Államtól október óta. Moszul az Iszlám Állam utolsó erődje Irakban, és a hidak visszavételével elvághatják az utat a további ellátásoktól. Két héttel ezelőtt kezdődött a város nyugati részébe való nyomulás, itt zajlottak le eddig a leghevesebb összecsapások. Továbbá, ebben a térségben nyilvánította ki a kalifátust Abu Bakr al-Baghdadi még 2014-ben. Az IOM szerint eddig csaknem 45 000 ember menekült el, a támadások előtt pedig 750 000 ember élt a területeken.

Észak-Korea négy rakétát lőtt Japán felé

Észak-Korea négy ballisztikus rakétát lőtt ki Japán felé európai idő szerint vasárnap este, amely az országhoz tartozó tengerbe esett. A rakétákat Tongchang-ri területéről indították, amely a kínai határnál húzódik. Ezek kétségkívül újabb kísérletezések voltak a Kim Dzsong Un részéről annak ellenére, hogy Észak-Korea számára tiltott bármilyen katonai tevékenység tesztelése vagy alkalmazása. A jelenlegi állások szerint Észak-Korea még messze van attól, hogy nukleáris rakétát tudjon készíteni, de a legfőbb célja, hogy elérje rakétáival az USA területét. Dél-Korea megnégyszerezte a jutalmat azoknak, akik Észak-Korából disszidálnak, és információkat tudnak átadni a hatóságoknak.

Törökország Oroszországtól vásárolna S-400-as rakétarendszereket

Előrehaladott állapotba került az Ankara és Moszkva közötti tárgyalássorozat a nagy hatótávolságú S-400-as föld-levegő rendszerek tekintetében - jelentette ki Fikri Isik török védelmi miniszter. A légvédelem fejlesztése céljából több országgal kezdeményeztek tárgyalásokat, de az orosz alternatíva tűnik eddig a legvalószínűbb választásnak. A felek szerződést egyelőre nem írtak alá. Importált eszközök hadrendbe állítása mellett Törökország házon belül is fejleszti saját nagy hatótávolságú rakétáit, melynek nagy lökést adhat a modern orosz eszközök beszerzése. Isik szerint szövetségeseik el fogják fogadni, hogy nem NATO-s rendszerük lesz, utalva a görög S-300-as rakétákra.

Választások Ecuadorban

Miután az éjjel lezajlott az elnökválasztás, a szavazatok 87%-át megszámolták. Ecuadorban, jelen állás szerint első helyen álló, a voksok 39.09%-át megszerző, PAIS Szövetség színeiben futó Lenín Morenonak és a második legtöbb szavazatott elnyert, jobboldali CREO jelöltjének, Guillermo Lassonak részt kell venniük a választások második körében. A győzelemhez a leadott szavazatok 40%-a, illetve az első és második helyezett között legalább 10%-os különbség szükséges. Elemzők szerint a második körös verseny nem fog kedvezni Morenonak, aki a hivatalából távozó jelenlegi elnök, Rafael Correa volt elnökhelyettese. Guillermo Lasso volt bankár, aki többek között alacsonyabb adókat és egymillió új munkahelyet ígért, valószínűleg megpróbálja egyesíteni a jobboldali szavazókat. Különösképp érdekes lesz az április 2-án megrendezett választás, mivel ha a baloldali kormány vereséget szenvedne, beigazolódhat az úgynevezett ”rózsaszín hullám” hanyatlása Latin-Amerikában, mivel Brazília után Argentínában és Uruguayban is a baloldali kormányokról a polgárok átszavaztak konzervatív, jobboldali pártokra.

Az amerikai védelmi miniszter Dél-Koreába és Japánba látogat

A Trump kormány miniszterei közül elsőként Mattis tábornok tett hivatalos külföldi látogatást, ezzel is jelezve, hogy kiemelten fontos az Egyesült Államok számára a Szöullal való biztonsági megállapodás fenntartása. Mattis péntekig lesz Dél-Korában, ahol találkozik Han Min-koo védelmi miniszterrel. Újságírók kérdésére elmondta, hogy az amerikai rakétavédelmi rendszer telepítéséről és az észak-koreai atomprogramról folynak a tárgyalások. Az Obama kormány alatt az Egyesült Államok és Dél-Korea megegyeztek az ú.n. THAAD rakétavédelmi rendszer telepítéséről, emellett 28.500 katona állomásozik jelenleg az országban a korábbi, háborút követő megállapodás következtében, amiért Szöull 900 millió dollárt fizet évente.

Változnak az orosz szankciók

Hét hónap után fel akarja oldani Oroszország a török turisztikai ipar elleni szankciókat, közölte az orosz elnök egy telefonbeszélgetés során Recep Tayyip Erdoğannal. Az enyhülés oka, hogy a török köztársasági elnök a hét elején bocsánatot kért Vlagyimir Putyintól a novemberben, a szír határnál lelőtt orosz gép miatt. Az orosz-török kapcsolatok javulásával ellentétben azonban a Kreml az ukrán válság után életbe léptetett EU elleni, élelmiszer behozatalt tiltó szankciókat továbbra is érvényben tartja. Ennek előzménye, hogy az Unió nagyjából egy hete meghosszabbította az Oroszország ellen irányuló gazdasági korlátozásokat. A szankciók feloldását az EU a minszki megállapodás betartásához és az ukrajnai béke helyreállításához kötötte.

Légitámadás Falúdzsára

Nyomás alá került Irakban az Iszlám Állam, ugyanis amerikai légitámadás érte Falúdzsát, amely során a terrorszervezet legalább 250 katonája vesztette életét. Az iszlamista harcosok egy konvoj részei voltak, amelyet a város egy déli külső kerületében szerdán lebombázott az amerikai légierő. Az USA védelmi minisztere, Ashton Carter hétfőn gratulációját fejezte ki az iraki kormánynak Falúdzsa visszafoglalásáért. A város felszabadításával az Iszlám Állam két fontos iraki központja közül az egyiket elveszítette, amely fontos mérföldkő a szervezet elleni harcban.

Folytatódik Törökország EU csatlakozási tárgyalása

Újabb tárgyalási fejezetet nyitott meg az EU a török csatlakozási tárgyalásokon. A 33. fejezet a pénzügyi és költségvetési hozzájárulássokkal foglalkozik. Ez a 35-ből a 16. tárgyalási fejezet, amit megnyitottak a török tárgyalások során.Törökország a márciusban megkötött, menedékkérők visszafogadásáról szóló megállapodásban kérte a csatlakozási tárgyalásai felgyorsítását, valamint vízummentességet a schengeni övezetben. Azonban Törökország EU tagsága igen vitatott, több tagállam is aggódik a beáramló török munkaerő miatt; illetve amiatt, hogy a többségében iszlám vallású Törökország jelentősen megváltoztatná az EU karakterét. Ezenkívül a csatlakozási tárgyalásokat nehezíti Törökország és Ciprus konfliktusos viszonya, ami miatt Ciprus jelenleg öt tárgyalási fejezetet is blokkol.

A V4 változtatásokat akar az EU-ban

A V4 országok közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyben azokat a változtatásokat fogalmazták meg, amelyek álláspontjuk szerint a 27 EU tagállam egységének megőrzéséhez szükséges. Ezek között megjelenik a nemzeti parlamentek és az állampolgárok véleményének jelentősebb szerepe, a bizalom növelése a tagállamok között, valamint az az igény, hogy az uniós intézmények tartsák tiszteletben feladataik és hatásköreik határait. A V4 bejelentette, hogy nem szorgalmazzák Jean-Claude Juncker Brexit miatti lemondását. Azonban szerintük a Bizottság helyett inkább a Donald Tusk vezette Európai Tanácsnak kellene levezetnie a Brexit tárgyalásokat. A Brexittel kapcsolatban a V4 azt is hangsúlyozta, hogy meg fogják védeni az Egyesült Királyságban dolgozó állampolgáraik és vállalataik érdekeit. A népszavazás előtt a V4 Nagy-Britannia EU-ban maradását támogatta.

Törökország és Izrael rendezi kapcsolatát

Izrael és Törökország hat év után újra felveszik egymással a diplomáciai kapcsolatokat. A két ország hamarosan aláírja a kapcsolataikat rendező megállapodást. Az egyezmény alapján Izrael 20 millió dollár kárpótlást fizet Törökországnak, ezenkívül a törökök újra küldhetnek humanitárius segélyeket a gázai övezetbe. Ennek ellenére Izrael nem szünteti meg teljesen a gázai övezet blokádját; továbbra is ellenőrizni fogja azt, hogy palesztin harcosok ne juthassanak fegyverekhez és felszereléshez. Törökország Izrael legközelebbi szövetségese volt a régióban. A két ország viszonya azután romlott meg, hogy 2010-ben izraeli csapatok több török aktivistát is megöltek egy Gázába tartó hajón.

Választások Spanyolországban

A konzervatív Néppárt (PP) nyerte a spanyol választásokat, így Mariano Rajoy marad a miniszterelnök. Fél éven belül ez már a második népszavazás volt az országban, ezúttal azonban alacsony, csak 68% volt a részvételi arány. Az eredmény nem könnyíti meg egy stabil kormány alakítását, a kormánypártnak ugyanis nincs abszolút többsége. Az ellenzék oldalán is meglepő eredmények születtek, a baloldali vezető pozícióra esélyesnek vélt szocialisták (PSOE) öttel kevesebb képviselőt küldhetnek a parlamentbe, mint a hat hónappal ezelőtti szavazás után. Pedro Sánchez, a párt elnöke kijelentette, hogy a választók változásokat akarnak, de a szocialisták egyelőre kivárnak, amíg Rajoy átveszi kormányalakítási megbízását a királytól.

Terrortámadás Libanonban

Legalább öt ember meghalt egy öngyilkos merényletben Kelet-Libanonban, közölte az Al Jazeera. A szír határ közelében történt robbantásnak 13 sebesültje is van. A síita katonai szervezethez, a Hezbollahhoz közel álló Al-Manar televízió eggyel több halálos áldozatról tud. Kaa, a község, ahol a robbantás történt, alig néhány kilométerre fekszik az évek óta polgárháborús helyzetben álló Szíriától, ahonnan Libanon kiemelkedően sok menekültet fogad be. Az egyelőre ismeretlen, hogy ki áll a merénylet hátterében.

Konfliktusban a NATO és Oroszország

A német szövetségi kormány Oroszország-szakértője, Gernot Erler (SPD) a NATO és az oroszok közti konfliktus eszkalálódására hívta fel a figyelmet. A politikus szerint a katonák állomásoztatására vonatkozó döntések és a katonai hadműveletek mindkét oldalon nagy kilengéseket mutatnak, ez pedig veszélyt jelent. Bár a NATO fellépését indokolja Oroszország ukrajnai viselkedése, Erler szerint mielőbb meg kell állítani a konfliktus továbbgyűrűzését. A német külügyminiszter Frank-Walter Steinmeier is aggodalmát fejezte ki a kérdés kapcsán, és több párbeszédet sürgetett Oroszországgal.

Aggódik az USA Észak-Korea miatt

Az Egyesült Államok külügyminisztere, Ashton Carter aggodalmát fejezte ki az Észak-Korea által végrehajtott legutóbbi rakétakísérletek kapcsán. A középhatótávolságú rakéták, amelyekkel ezeket a teszteket végezték, jóval messzebbre jutottak el, mint a korábbi lövedékek. A kísérlet során a legújabb, Musudan típusú rakétákkal robbantottak, amelyek hatótávolsága elérhet a Csendes-óceáni Guam szigetig, amelyen az USA katonai támaszpontja áll. A rakétateszt elvégzésével Észak-Korea megszegte az ENSZ Biztonsági Tanácsának a kísérleti robbantásokra vonatkozó tilalmát. Az országot a megállapodás figyelmen kívül hagyásáért nemzetközi téren éles kritikák érik.

Új EU-stratégia Kínáról

Az Európai Bizottság új stratégiát fogadott el Kínáról, amit most a Tanács és az EP elé terjesztett. A stratégia az EU Kínához való viszonyulásának, kapcsolatainak irányvonalát dolgozta ki az elkövetkező öt évre. A stratégia célja gazdasági növekedést és munkahelyeket teremteni Európában Kína piacának további megnyitása által az európai cégek és befektetők számára. Ennek érdekében a stratégia befektetési egyezmények megkötését, valamint közös kutatási és fejlesztési programokat javasol Kínával. A hosszú távú célok között megjelenik egy szabadkereskedelmi egyezmény megkötése is. Az EU a továbbiakban is támogatni fogja Kína gazdasági és társadalmi reformprogramjait. Ezenkívül a stratégia felveti az EU és Kína szorosabb együttműködésének lehetőségét a kül - és biztonságpolitika területén, az iráni nukleáris tárgyalások tapasztalatára alapozva.

Nagy-Britannia szavaz az EU-tagságról

A mai napon (június 23) kerül sor az Egyesült Királyság EU tagságáról szóló népszavazásra. A Brexittel kapcsolatos közvélemény-kutatások szerint az eredmény nagyon szoros lesz, és nagyban befolyásolja a résztvevők aránya. Ugyanis a fiatalabb lakosság inkább támogatja az EU tagságot, de kevésbé valószínű, hogy elmegy szavazni. A Brexit fő kérdései a gazdaság és a bevándorlás volt. Amennyiben Nagy-Britannia kilép az EU-ból egy újabb népszavazásra kerülthet sor Skócia elszakadásáról az Egyesült Királyságtól. Nagy-Britannia EU tagsága mellett szólalt fel Barack Obama amerikai elnök és Xi Jinping, Kína vezetője is. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is maradásra szólította fel a briteket, mivel szerinte az egységes EU képes lesz kezelni a felmerülő kihívásokat.

Kínai halászhajóra lőtt Indonézia

Erőszakos incidensre került sor a Dél-kínai-tengeren, az indonéz haditengerészet ugyanis rálőtt egy kínai halászhajóra, közölte a kínai külügyminisztérium. Indonézia hétvégén jelentette be, hogy feltartóztattak egy hajót az indonéz vizeken illegális halászat miatt. A Dél-kínai-tenger érintett területére Kína is igényt tart, szerintük a hajó hagyományos halászterületen végezte tevékenységét. Az incidensre a kínai kormány élesen reagált, a hajóra leadott lövést a „béke és stabilitás aláásásának” nevezte. Március óta ez már legalább a harmadik összetűzés a térségben, májusban Indonézia már egyszer rálőtt egy kínai uszályra, miután az megtagadta a halászattal való felhagyást.

UNHCR: 65 millió menekült van úton

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának jelentése szerint világszerte 65,3 millió ember kényszerül menekülni hazájából. A világ teljes népességére kiszámítva 113 személyből egy menekült, a legtöbben, közel 41 millióan a saját országuk területén belül. Az adatok alapján az UNHCR arra az eredményre jutott, hogy 2015-ben az otthonukat elhagyni kényszerülő migránsok fele Szíriából származik. A menekülteknek azonban csak egy kis része éri el Európát, a legtöbben Észak-Afrikában és a Közel-Keleten mozognak, ahol jelenleg 19,9 millió migráns él. A jelentésből egyértelműen kiderül, hogy Európát a jelenségnek egy viszonylag kis része, 4,4 millió eset érinti, pontosan ugyanannyi, amennyi a szubszaharai Afrika térségét, ráadásul a 4,4 millió menekültből 2,5 millióan Törökországban tartózkodnak.

NATO félelmek a gyorsabb orosz átcsoportosítások miatt

Ben Hodges, az Európában tartózkodó amerikai NATO csapatok parancsnoka szerint a NATO nem képes olyan gyorsan nagyobb csapatokat áttelepíteni Kelet-Európába, mint Oroszország. Álláspontja szerint a NATO-nak egy "katonai Schengen övezetet" kellene létrehoznia, hogy biztosítva legyen a csapatok szabad mozgása. A NATO jelenleg is erősíti a jelenlétét az orosz határ közelében. A tervek szerint több hadosztályt helyeznének át Lengyelországba és a Balti-államokba, összességében 4000 csapatot. A NATO Oroszország stratégiája fontos szerepet kap majd a jövő hónapban sorra kerülő varsói NATO-csúcs napirendjén. A Krím-félsziget annektálása óta feszültté vált a NATO és Oroszország viszonya, mindkét fél számos hadgyakorlatot rendezett, melyek során agresszióval vádolták egymást.

Német és osztrák külügyminiszterek az orosz szankciók ellen

Egyre több német és osztrák miniszter gondolja úgy, hogy az EU Oroszország elleni szankcióit fokozatosan meg kell szüntetni. Álláspontjuk szerint a szankciókat nemcsak a miniszki megállapodás teljes végrehajtása esetén, hanem már a békefolyamat előrehaladásával enyhíteni kellene. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter szerint ez azért szükséges, mert az EU-nak és Oroszországnak közös elképzeléseket kell kialakítania ahhoz, hogy megoldhatók legyenek olyan más konfliktusok, mint például a szíriai polgárháború. Steinmeier a NATO ebben a hónapban Kelet-Európában tartott katonai műveleteit is kritizálta, mivel ezek növelhetik a feszültséget Oroszországgal. Az EU június 17-én egy évre meghosszabbította a tilalmat a Krím-félszigettel kapcsolatos üzleti tevékenységekre. Az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciók meghosszabbításáról a héten várható döntés.

Vita a Brexitről

Egy héttel az EU-ból való kilépésről szóló brit népszavazás előtt az Európai Parlament német alelnöke, Alexander Graf Lambsdorff (FDP) a brit miniszterelnököt, David Cameront kritizálja, amiért hol az EU mellett, hol ellene kampányol. Az alelnök úgy véli, hogy Cameron buzdító szólamai az Unióban maradás mellett nem hitelesek, ezt pedig sok brit választópolgár az EU hiteltelenségével azonosítja. A Brexit választási kampányáról Lambsdorff úgy nyilatkozott, hogy a viták nagyrészt csak pánikkeltésről és gyalázkodásról szólnak. Ezzel szemben a helyzet a politikus szerint Brüsszelben meglehetősen nyugodt, és az EU akár Nagy-Britannia nélkül is elképzelhető. Június 23-án szavaznak a britek az Unióban maradásról, a legutóbbi felmérések szerint egyelőre a kilépést preferálók vannak többségben.

Túl sok orvosi igazolás a menekülteknek

A német belügyminiszter, Thomas de Maiziere (CDU) a menedékjogot meg nem kapó menekültek kiutasítása előtt álló akadályok felszámolását követelte, melyek közül kiemelte az alaptalan orvosi igazolások magas számát. A miniszter valószerűtlennek tartja, hogy a 40 év alatti férfiak 70 százalékánál valamilyen orvosi indokkal akadályozzák a kitoloncolást. De Maiziere felszólította a tartományokat, hogy tartsák be azokat a kötelezettségeket, amelyeket a két menekültügyi csomagban vállaltak. A belügyminiszter kijelentette, hogy korlátozni fogják a menedékkérőknek járó szolgáltatásokat, amennyiben nem működnek együtt identitásuk tisztázásában, vagy ha menedékjogi kérelmük elutasítása után nem hagyják el Németországot.

Aggódnak a balti államok

A balti államok és Lengyelország vezetői is attól tartanak, hogy az országaikba telepíteni tervezett NATO erők túl kicsik ahhoz, hogy elrettentsék Oroszországot egy támadástól. A NATO védelmi miniszterei a héten döntenek az összesen 4000 fős, nemzetközi erőkből álló csapat telepítéséről. A balti államok úgy gondolják, hogy egy Oroszországgal való potenciális konfliktus esetén a frontvonalban lennének, ezért hadilétszámon tartják hadseregeiket, hogy szükség esetén azonal mozgósíthatók legyenek. Továbbá azt kérik a NATO-tól, hogy segítse őket egy légvédelmi rendszer kialakításában az orosz repülőgépek és rakéták ellen. Ez a lépés azonban újabb okot szolgáltatna Oroszország számára, hogy elítélje az orosz határokat fenyegető NATO-stratégiát. Ráadásul a déli NATO-tagok, akiknek a migrációs hullámmal és a közel-keleti helyzettel is szembe kell nézniük, nem feltétlenül támogatnák a keleti területekre csoportosított újabb forrásokat.

Megtagadják az atomhatalmak a leszerelést

A nagy atomhatalmak csak lassan hajtják végre a leszerelést, és ezzel egyidejűleg milliárdokat fektetnek nukleáris eszközeik modernizálásába. Az Egyesült Államok 2015 és 2024 között 306 milliárd eurónak megfelelő összeget szándékozik atomarzenáljára költeni. Ez ellentmondásban áll a 2011-ben hatályba lépett új START szerződéssel, amely Oroszország és az USA stratégiai atomfegyvereinek 1550 darabra való csökkentését írja elő. Miközben Kína nukleáris eszközeinek fejlesztésén dolgozik, India és Pakisztán a felfegyverkezés irányába tesz lépéseket, Észak-Korea már 10, Izrael pedig 80 atomrobbanófejjel rendelkezik. A 9 atomhatalom az év elején 4100 atomfegyvert tartott bevetésre készen, és összesen 15 400 atomrobbanófejjel rendelkezett.

Merénylet Floridában

Az USA történelmének legnagyobb lőfegyverrel elkövetett merényletére került sor Orlandóban, Florida államban, ahol egy férfi egy főleg homoszexuálisok által látogatott szórakozóhelyre tört be és lőtt le 50 embert. A hatóságok szerint egyes jelek arra utalnak, hogy terrorcselekményről van szó, amelynek iszlamista háttere lehet. Az egyelőre nem világos, hogy az elkövető egy terrorszervezet tagjaként vagy magányos támadóként hajtotta végre a merényletet, de ha kiderül, hogy szervezett akció történt, az erősen befolyásolhatja az elnökválasztás kimenetelét. Donald Trump, a Republikánus Párt elnökjelöltje kijelentette, hogy a terrorveszély korszakában úgy védekezne a támadások ellen, hogy megtiltaná a muszlimok belépését az Egyesült Államokba. Ha a nemzetközi síkon tevékenykedő iszlamista terrorszervezetek újra célba veszik az USA-t, a bizalmatlanság és a tanácstalanság erősödni fog a polgárokban, ami növelheti esélyét annak, hogy a radikális kijelentéseket tevő jelöltet preferálják a választáson.

Véget ér az EU választás megfigyelési missziója Haitin

Az EU úgy döntött, véget vet választás-megfigyelési missziójának Haitin. A döntésre azután került sor, hogy az ország törölte a múlt őszi elnökválasztások első fordulójának eredményét. Az eredményeket egy helyi független bizottság ajánlása alapján törölték, azt állítva, hogy választási csalások történtek. Azonban az EU-misszió vezetője szerint a bizottság álláspontja számos ténybeli és jogi tévedést is tartalmazott. Az EU megfigyelői szerint a 2015-ös választások megfeleltek a nemzetközi normáknak, és bár történtek kisebb hibák, azok nem befolyásolták a választás eredményét. Az eredmények eltörlése miatt az USA és az ENSZ is aggodalmát fejezte ki, attól tartva, hogy az újabb választásoknak súlyos pénzügyi következményei lesznek az országban.

V4 találkozó

A V4 országok háromnapos találkozót tartottak Prágában. A találkozón felmerült a menekültválság, az ukrán válság és a Brexit kérdése is. A V4 álláspontja szerint az Egyesült Királyság távozása az EU-ból nagy veszteség lenne mind Nagy-Britannia, mind az EU számára; az egész EU-t meggyengítené. Hozzátették, hogy a V4 országoknak komoly közös érdekük fűződik ahhoz, hogy az Egyesült Királyság a június 23-ai népszavazáson a maradás mellett döntsön. A találkozóra még a cseh elnökség ideje alatt került sor. Csehországot Lengyelország váltja az elnökségben július 1-től.

Kétséges az embercsempész-főnök kiléte

A 35 éves eritreai férfi, Yehdego Medhane Mered a gyanú szerint évente közel 8000 menekültet juttatott át csónakokban a Földközi-tengeren. A szudáni titkosszolgálat elfogott egy férfit, akit az embercsempész-főnökkel azonosítanak, a gyanúsítottat szerdán kiadták Olaszországnak. A BBC azonban arról számolt be, hogy kétséges a férfi személyazonossága, a letartóztatott barátai ugyanis azt állítják, hogy a neve Mered Tesfamariam és semmi köze a körözött személyhez. A keresett eritreai Mered régóta szerepel a világ legveszélyesebb bűnözőinek listáján, nemzetközi elfogatóparancs van érvényben ellene. 2012 óta csempész embereket, elsősorban közép-afrikai területekről és Líbiából, de az Észak-Afrika és Olaszország közötti veszélyes tengeri útvonalon is szállít menekülteket, csak 2014-ben több mint 10 000 főt juttatott el Európába.

Újabb robbantás Törökországban

Egy nappal a rendőrséget ért isztambuli terrortámadás után újabb merényletre került sor Törökország délkeleti, kurd irányítás alatt álló területén. A támadók gépkocsiba rejtett pokolgépet robbantottak a szír határ közelében fekvő Midyat város rendőrállomása előtt, a merényletnek legalább három halottja és harminc sérültje van. A várostól negyven kilométerre délre, Nusaybinban a török hadsereg néhány napja nyilvánította befejezettnek a PKK ellen irányuló nagyszabású akcióját, amely során közel ötszáz kurd katona vesztette életét. Az egyre gyakoribb terrorcselekményekre tekintettel Törökországban szigorú terrorizmus ellenes törvények maradnak életben, amelyek bevezetésére – a török vízummentességgel együtt – az Európai Unióval kötött menekültügyi megállapodás keretében került sor. Az EU politikusai részéről azonban sok kritika éri a terrorellenes törvényt, mert az szerintük túl tág szabályokat tartalmaz.

Ukrajna: az elfogott francia férfi merényleteket tervezett

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SBU) szerint az ukrán-lengyel határon május végén elfogott francia állampolgárságú férfi merényleteket tervezett Franciországban a labdarúgó Európa Bajnokság idejére. Az ukrán határőrök egész fegyverarzenált és robbanóanyagokat találtak a férfi gépjárművében - többek között rakétavetőket és kalasnyikov géppisztolyokat. Az SBU szerint a férfi az Ukrajnában harcoló fegyveres erőktől vette a fegyvereket. Célpontjai muszlim és zsidó istentiszteleti helyek, francia kormányzati épületek és a labdarúgó bajnokság helyszínei lettek volna. Az SBU vezetője azt nyilatkozta, a férfi negatív kijelentéseket tett a francia kormányra, a tömeges bevándorlásra, az iszlám terjedésére és a globalizációra. Európában magas a biztonsági készültség a tavaly novemberi párizsi terrortámadások és a belgiumi repülőtéren történt márciusi robbantások óta.

Aggályos a grúz EU-s vízummentesség

Aggódnak a német uniós politikusok a Bizottság által tervezett grúz vízummentesség miatt, mert attól tartanak, hogy ezáltal emelkedni fog a bűnözés szintje Európában. Armin Schuster, a CDU parlamenti képviselője szerint a grúz menedékkérők közül sokan érintettek a szervezett bűnelkövetésben, a vízummentesség pedig csak rontana a helyzeten. A Bizottság tervezete szerint a grúz állampolgárok vízum nélkül utazhatnának az Európai Unió országaiba, ám végleges döntés még nem született a témában. A CSU külügyi szakértője, Hans-Peter Uhl kijelentette, hogy Grúzia számára pillanatnyilag sem a vízummentesség, sem a NATO-tagság nem jöhet szóba. Szerinte ugyanis, ha felvennék az országot a NATO tagállamai közé, az tovább élesítené a konfliktust Oroszországgal.

Fejleszti a terrorelhárítást Németország

A német rendőrség új terrorelhárító egysége, a BFE+ várhatóan 2017 végére fog bevetésre készen állni. A szervezet létrehozásáról azután döntött a német belügyminiszter, Thomas de Maiziere, hogy 2015 elején Párizsban terrortámadás érte a Charlie Hebdo szerkesztőségét. 2015-ben a Belügyminisztérium még azt a benyomást igyekezett kelteni, hogy az egység fejlesztése gyorsan halad, azóta azonban világossá vált, hogy a terv megvalósítására meglehetősen lassan kerül sor. A BFE+ 5 elit egységét 4 tartományba fogják kihelyezni, ebből hármat várhatóan 2016, kettőt pedig csak 2017 végére tudnak felállítani. Az elhúzódó szervezés miatt sokan aggódnak, mert a késedelemmel a német hatóságok eljátszhatják Németország egyelőre nagy tekintélyét a terrorizmus elleni küzdelem terén.

Megerősítenék az ENSZ-missziót Maliban

Az ENSZ főtitkára, Ban Ki Mun több kéksisakos katonát küldene Maliba, derült ki a Biztonsági Tanács egyik jelentéséből. Az afrikai országban állomásozó ENSZ-misszió (MINUSMA) feladata, hogy a 2012-ben lezajlott iszlamista felkelés után stabilizálják Mali helyzetét. Jelenleg az ENSZ 11 000 katonája és 1400 rendőre tartózkodik az országban, a főtitkár a katonaság számát emelné meg 15 000-re. A javaslat válaszlépésnek is tekinthető a merényletekre, amelyeket az ENSZ-csapatok ellen követtek el, és amelyek során csak májusban 12 békefenntartó vesztette életét. A MINUSMA jelenleg a világ legveszélyesebb missziója, amelynek mandátumát a Biztonsági Tanács várhatóan a hónap végéig meg fogja hosszabbítani.

Iszlamista katonákat fogtak el Ukrajnában

Az ukrán biztonsági hatóságok közlése szerint két, feltételezhetően az Iszlám Államhoz köthető szíriai harcost fogtak el Ukrajnában, akik Nyugat-Európa felé tartottak azzal a céllal, hogy ott merényleteket hajtsanak végre. A két férfi mellett egy orosz állampolgárt is letartóztattak, aki a háttérből segíthette a harcosokat. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SBU) egyik szóvivője megerősítette, hogy a két gyanúsított szír állampolgár, illetve hogy egyelőre ismeretlen, hogy pontosan melyik országba tartottak. A tavalyi párizsi és a márciusi brüsszeli támadások óta magas fokú riadókészültség van érvényben egész Európában, amit a közelgő franciaországi labdarúgó-Európa-bajnokság során még tovább fognak szigorítani. Az ukrajnai biztonsági hatóságok március óta az Iszlám Állam több mint 30 feltételezett követőjét fogták el, illetve utasították ki.

EU: veszélyben a lengyel jogállamiság

Az EU hivatalos figyelmeztetést küldött Lengyelországnak, mivel veszélyeztetve látja a lengyel jogállamiságot. A konzervatív Jog és Igazságosság Párt tavaly októberben jutott hatalomra, és azóta komoly változtatásokat vezetett be az alkotmánybíróságon, amely a kritikák szerint alkalmatlanná tette azt a törvények felülvizsgálatára és megvétózására. Az EU januárban tárgyalásokat kezdett a lengyel kormánnyal, hogy megoldást találjanak a problémára, de ez eddig kevés eredményt hozott. Lengyelországnak két hét áll rendelkezésére, hogy válaszoljon az EU figyelmeztetésére. A Lisszaboni Szerződés alapján a Bizottság akár fel is függesztheti Lengyelország szavazati jogát a Tanácsban. A lengyel igazságügyi miniszter azt nyilatkozta, hogy meglepte és elszomorította a Bizottság álláspontja, de a kormány kész kompromisszumot kötni.

Tanács: Pénzügyi támogatás Tunéziának

A Coreper a Tanács nevében jóváhagyta a Tunéziának szánt 500 millió eurós pénzügyi támogatást. A támogatás célja az ország gazdasági stabilizációjának segítése, valamint reform program kidolgozása a finanszírozási rés csökkentésére. A támogatást az EU és az IMF közösen biztosítaná. Az EP a június 6-9-ei plenáris ülésen dönt a javaslatról. A pénzügyi támogatás előfeltétele, hogy Tunézia tiszteletben tartsa a demokratikus mechanizmusokat, jogállamiságot, illetve az emberi jogokat. Ennek teljesítését a Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat fogja ellenőrizni a támogatás teljes időszaka alatt. A támogatást hitel formájában, három részletben folyósítják, két és fél évig lesz elérhető.

Folytatódik a harc és az emberveszteség Kelet-Ukrajnában

Az ukrán hadsereg bejelentette, hogy öt katonája vesztette életét a Donyeck északi részén folyó harcokban. Ez az ukrán hadsereg második legnagyobb egy nap alatt elszenvedett embervesztesége ebben az évben, miután a múlt hét keddi harcokban hét katona halt meg. Idáig még egyik fél sem - így az oroszbarát szeparatisták sem - teljesítette a miniszki megállapodásba foglaltakat. A tűzszünet ellenére Kelet-Ukrajnában továbbra is fegyveres összecsapások zajlanak, ami miatt az EBESZ megfigyelői a konfliktus zóna több pontjára sem tudtak eljutni.

Tanácsi döntés: Az EU meghosszabbítja a szíriai rezsim elleni szankciókat

A Tanács úgy döntött, hogy 2017. június 1-ig meghosszabbítja a szíriai rezsimmel szemben bevezetett szankciókat, mivel az továbbra is elnyomás alatt tartja a lakosságot. A jelenlegi szankciók többek között olajembargót, a befektetések korlátozását, exportkorlátozásokat, valamint beutazási tilalmakat jelentenek. Az EU célja tartós megoldást találni a szíriai válságra, ezért támogatja a tűzszünet betartására tett erőfeszítéseket. Emellett a szíriai béketárgyalások újrakezdését sürgeti, melynek célja, hogy a felek olyan megállapodást kössenek, ami valódi politikai átmenethez vezet Szíriában. Az EU folytatja a humanitárius segélyek szállítását Szíria ostromlott vagy nehezen megközelíthető részeinek lakossága számára.

Megakadtak a szíriai béketárgyalások

Felállt a genfi tárgyalóasztaltól a szír ellenzék tárgyalási képviselője, Mohammed Allush, mert a tárgyalás három fordulóját sikertelennek ítélte meg. Az egyeztetés kudarcáért Bassár el-Aszad kormányának „makacsságát” és a kormány a szíriai lakosság ellen irányuló állandó „bombázásait” tette felelőssé. A képviselő kiemelte, hogy eddig nem sikerült olyan politikai fordulatot előkészíteni az országban, amelyben Aszad ne jutna központi szerephez. Allush a Jaysh al-Islam nevű szalafista fegyveres szervezet tagja, amely a közel 100 felkelő csoport közül az egyik, amely hozzájárult a fegyverszüneti megállapodások betartásához. A tűzszünetet azonban az utóbbi hetekben egyre kevesebben tartják be, a béketárgyalások pedig megrekedtek.

Egyre többen menekülnek Csecsenföldről

Nő a Csecsenföldről, azaz az Orosz Föderációból Németországba érkező menedékkérők száma, közölte a német belügyminisztérium. Már 2015 második féléve óta egyre több az Oroszországot elhagyó menekült, a menedékjogot azonban kevesen kapják meg közülük. A német belügyminisztériumi államtitkár, Ole Schröder a Dublin Rendeletet konzekvensebb alkalmazását szorgalmazza a témában. Az életkörülmények az észak-kaukázusi orosz tagköztársaságban nyomasztóak, a rossz gazdasági helyzet mellett további problémát jelent az oroszok által támogatott csecsen elnök, Ramzan Kadirov egyre keményebb fellépése az ellenzékkel szemben. Az International Crisis Group nevű nem kormányzati szervezet projektigazgatója arról számolt be, hogy egyre többször regisztrálnak olyan eseteket, hogy elfognak és brutálisan megvernek csecsen állampolgárokat, akik korábban a sajtóhoz vagy emberi jogi aktivistákhoz fordultak.

Szükségállapot Malawiban

Több mint a lakosság fele szorul élelmiszersegélyre a dél-afrikai Malawiban, jelentette ki az ország agrárminisztere, George Chaponda. Az ENSZ becslései alapján az 17,2 millió fős lakosságból 8,5 millió főt súlyt az éhínség az aszály következtében. A hosszú szárazság miatt rendkívül rossz a termés ebben az évben, Malawi elnöke, Peter Mutharika már áprilisban szükségállapotot hirdetett ki az éhezési válságra hivatkozva. Ahhoz, hogy az éhínség megszűnjön, több mint egy millió tonna alapvető élelmiszerre lenne szüksége a lakosságnak. Az ENSZ adatai szerint Dél- és Kelet- Afrika országaiban legalább 50 millió ember nem jut elegendő táplálékhoz, Malawi mellett Etiópiában, Dél-Szudánban és Zimbabwében is komoly gondokat okoz az aszály és a rekord szintű forróság.

Hazatért az ukrán pilótanő

Több mint 700 napnyi orosz fogság után szabadon bocsátották az ukrán pilótanőt, Nagyija Szavcsenkót. A kijevi kormány két, Ukrajnában elfogott orosz katonára cserélte ki a pilótát, a fogolycseréről az orosz elnök a Francois Hollande-dal és Angela Merkellel való tárgyalása után döntött. Szavcsenkót márciusban ítélték 22 év börtönbüntetésre bűnpártolásért, azzal a váddal, hogy segédkezett az orosz állami televízió két munkatársának meggyilkolásában Kelet-Ukrajnában. A 35 éves nő egy önkéntes zászlóaljban harcolt hazájában, ahol hősként tekintenek rá. Az ukrán köztársasági elnöki hivatal bejelentette, hogy ki fogják tüntetni Szavcsenkót, akinek szabadon bocsátása Petro Porosenko elnök számára fontos siker.

Keresik a lezuhant EgyptAir fekete dobozát

Fokozott erőkkel keresik a csütörtökön lezuhant EgyptAir gép fekete dobozát a Földközi-tengeren. Egyiptom egy tengeralattjárót is bevont a kutatásba. A fekete doboz 30 napig hangjelzéseket ad ki, hogy ezzel könnyítse a kereső csapatok munkáját. Korábban már Alexandriától 290 km-re megtalálták a gép roncsainak egy részét, az utasok csomagjait és emberi maradványokat is. A gépen 66 ember utazott. Mielőtt eltűnt a radarokról, a gépen beindultak a füstjelzők.

Irak megkezdte Fallúdzsa visszafoglalását

Irak miniszterelnöke, Haider al-Abadi éjjel bejelentette, hogy megkezdik Fallúdzsa visszafoglalását az Iszlám Államtól, a támadás a bejelentés után nem sokkal meg is indult. A hadműveletben az iraki hadsereg mellett terrorellenes egységek, rendőrök, helyi milíciák és egyéb kormánypárti erők is részt vesznek, akiket az USA légicsapásokkal támogat. Az akció elindítása előtt felszólították a civileket, hogy hagyják el a települést, ennek ellenére még mindig tízezrek tartózkodhatnak Fallúdzsában. A város 70 kilométerre északra fekszik a fővárostól, Bagdadtól, és 2014 eleje óta az Iszlám Állam egyik legfontosabb központja Irak nyugati területén. Az amerikai NBC News adatai szerint a biztonsági erők 20 000 katonája vesz részt a támadásban, és a továbbiakban még 15 000 fő bevetése várható.

Közösen lépne fel Oroszország az USA-val Szíriában

Az orosz védelmi miniszter, Szergej Sojgu azt javasolta az Egyesült Államoknak, hogy közös légitámadásokba kezdjenek a dzsihadisták ellen Szíriában, Washington azonban elutasította a felvetést. Az USA 2014 ősze óta vezeti a nemzetközi koalíció légitámadásait az Iszlám Állam és más radikális iszlamista csoportok ellen Szíriában, az oroszok 2015 őszén léptek be a konfliktusba a szíriai kormányerők oldalán. Ugyan idén márciusban Oroszország csökkentette támadásai számát és kivonta csapatainak nagy részét Szíriából, de továbbra is légitámadásokkal támogatja Bassár el-Aszad elnök harcát a dzsihadisták ellen. Sojgu az együttműködésen kívül arról is beszélt, hogy az orosz légicsapásokat ki kellene terjeszteni az an-Nuszra Frontra és más radikális milíciákra is, akik nem vettek részt a februári fegyverszünetben. Az USA és a Kreml jelenleg az évek óta tartó konfliktus politikai úton történő rendezésén fáradozik, de a tárgyalások alig jelentenek előrelépést.

Hajóról indítható rakétát fejlesztett ki Izrael

Sikeresen tesztelte Izrael rövid hatótávolságú rakétaelhárító rendszerének, az „Iron Dome”-nak legújabb, hajóról indítható elemét. A rakétapajzs, amely eddig csak az ország szárazföldi területeit védte, mostantól a tengerre is kiterjed. Izrael tengeri földgáz lelőhelyei a partvonaltól messze fekszenek, azonban az „Iron Dome” hatótávolsága mostantól ezt a távolságot is lefedi. A rakétaelhárító rendszer eddig csupán a Gázai övezet felől érkező támadások kivédésére szolgált, amely azt jelenti, hogy a palesztin területről elindított lövedékek 90%-át ártalmatlanítani tudta. Az új egység első tengeren történő tesztelésére az adatok szerint két hete került sor.

Hazatért a Boko Haram által elrabolt diáklány

Több mint két évvel azután, hogy a Boko Haram terrorszervezet elrabolt 200 diáklányt egy nigériai iskolából, hazatért az egyik áldozat. A 19 éves lányt Damboa kerületben, Chibok közelében találták meg, egyedül neki sikerült nagyjából egy éves gyermekével együtt elmenekülnie a terrorszervezettől. 2014 áprilisában a Boko Haram 276, többségében keresztény diáklányt Chibokból, legtöbbjük továbbra is az iszlamisták fogságában van. Szemtanúk szerint a lányok szexuális erőszak, kényszerházasság és egyesek szerint akár az öngyilkos merényletekben való kényszerrészvétel sújtja. A Boko Haram harcosainak célja egy iszlamista állam létrehozása Nigéria északkeleti területén, az Amnesty International adatai szerint jelenleg 2000 nőt és fiatal lányt tartanak fogva a terrorszervezet katonái.

Montenegro csatlakozik a NATO-hoz

A NATO és Montenegro május 19-én írják alá az ország csatlakozási megállapodását, ezzel Montenegro a NATO 29. tagja lesz. Az egyezményt az összes jelenlegi tagnak ratifikálnia kell, amely a várakozások szerint másfél évet vehet igénybe. Jens Stoltenberg NATO főtitkár szerint Montenegro csatlakozása a szövetséghez megmutatja, hogy a NATO folytatja a stabilitás és biztonság létrehozására irányuló munkáját a Nyugat-Balkánon, illetve kijelentette, hogy a lépés nem Oroszország ellen irányul. A NATO és Oroszország viszonya meglehetősen feszült az ukrán válság kirobbanása óta. Oroszország már decemberben - amikor a NATO formálisan is meghívta Montenegrot tagjai közé - bejelentette, hogy elítéli az ország NATO csatlakozását. Oroszország a folyamatot a NATO újabb beavatkozásának tekinti az érdekszférájában - az egykori Jugoszláviához tartozó Szlovénia és Horvátország már NATO tagok - ami veszélyezteti az ország biztonságát.

Újra lehet halálbüntetés a Fülöp-szigeteken

A 71 éves Rodrigo Duterte, a fülöp-szigeteki elnökválasztás győztese újra bevezetné a halálbüntetést olyan bűncselekmények elkövetése esetén, mint a drogkereskedelem, a nemi erőszak, az emberölés és a rablás, jelentette ki egy sajtókonferencián. Az elnök ezenkívül lehetővé tenné a rendőrség számára, hogy a veszélyes bűnözőket – akik alatt a szervezett bűnözés elkövetőit és a letartóztatásukkor ellenkező bűnözőket érti – , célzottan lelőhessék. További intézkedésként Duterte betiltaná a közterületen való alkoholfogyasztást hajnali 2 óra után, valamint törvény elé állítaná azokat a szülőket, akiknek gyermekei éjszaka egyedül tartózkodnak az utcán. Megválasztása előtt Duterte a biztonság javítását és a bűnözés elleni keményebb fellépést tűzte ki célul, amelynek köszönhetően toronymagasan megnyerte a szavazást, népszerűségét azonban beárnyékolja sok vulgáris megnyilvánulása a nyilvánosság előtt. Az elnök mindezek mellett ultimátumot adott az ország déli részén tevékenykedő terrorszervezeteknek is, mely szerint ha nem engedik el a túszaikat, retorziókkal kell számolniuk.