Sajtófigyelés

Sajtófigyelés

sajtofigyeles

A venezuelai migrációs válság

Venezuelában jelenleg soha nem látott politikai, gazdasági és alkotmányos válság uralkodik. Ennek okai az országban zajló a korrupció, a hiperinfláció, valamint a GDP nagy mértékű zuhanása. A gazdasági döntések humanitárius válsághoz vezettek, miközben az ország elnöke - Nicolás Maduro – felszámolja a sajtószabadságot, ellenzékeit kizárja a választásokból, és ellenfeleit letartóztattatja. Mindezek következtében csak az elmúlt két évben 500.000 ember hagyta el az országot. A szomszédos országokat - főként Kolumbiát és Brazíliát – terhelné a legnagyobb menekültáradat. Az Egyesült Államokat a menekültáradat kezelésén kívül az olaj kitermelések megszakítása érintené a leginkább, mindazonáltal már nem sokat tehet, hogy megakadályozza Venezuela spirálszerű zuhanását. A menekültáradat legnagyobb valószínűséggel továbbra is növekedni fog, amiben az Egyesült Államoknak humanitárius, gazdasági és élelmiszer-segélyekkel kell felkészülnie, hogy elkerülje a helyzet teljes mértékű eszkalálódását.

Choe Sun-hui szerint Észak-Korea megszakíthatja az amerikai-észak-koreai párbeszédet, és visszatér a nukleáris teszteléshez

A külügyminiszter, Choe Sun-hui szerint az Egyesült Államok egy vissza nem térő lehetőséget dobott el magától a legutóbbi Trump-Kim csúcstalálkozón. Észak-Korea felajánlotta, hogy lebontja fő nukleáris komplexumát, Yongbyon-ban, azonban Donald Trump nem hajlandó a szankciókat megszűntetni cserébe, kivéve, ha Észak-Korea az összes nukleáris létesítményét felszámolja. Sun-hui szerint Észak-Korea kizárólag öt gazdasági szankció megszűntetését kérte, viszont Mike Pompeo, amerikai külügyminiszter szerint teljes szankció felszámolást követelték. Hozzáfűzte még, hogy szerinte nem Donald Trump hozzáállásával van a probléma, inkább a nemzetbiztonsági tanácsadó, valamint az amerikai külügyminiszter nehezítik meg a vezetők közötti párbeszédet. Mindezen nehézségek ellenére pozitívan nyilatkozott a további diplomáciai lépések tekintetében.

Trumpnak a Szenátus lázadásával kellett szembesülnie a határmenti helyzet szavazásánál

Donald Trump elnöknek az amerikai-mexikói határral kapcsolatos vészhelyzeti nyilatkozata úgy tűnik ütközik a disszidáns republikánus szenátorok véleményével. Az elnök saját pártjának több tagja várhatóan lázadni fog, amikor a szenátus csütörtökön szavaz a nyilatkozat visszavonására irányuló javaslatról. A Demokratikus Ellenőrzött Képviselőház tavaly támogatta az intézkedést. Trump kijelentette, hogy készen áll a vétózásra. Egy másik tweetjében demokratákat határválság tagadó" jelzővel illette. „Nem hajlandók meglátni vagy elismerni a déli határainkon a halált, a bűncselekményeket, a kábítószereket és az emberkereskedelmet” - mondta. A vészhelyzeti nyilatkozat megszüntetésére irányuló intézkedés várhatóan a republikánus által ellenőrzött szenátuson áthalad, miután öt republikánus tag azt mondta, hogy támogatni fogják. Ezek a szenátorok Susan Collins Maine-ból, Lisa Murkowski Alaszkából, Thom Tillis Észak-Karolinából, Mike Lee Utahból és Rand Paul Kentuckyból. A kongresszusnak mindkét kamarájának kétharmados többsége szükséges ahhoz, hogy felülbírálja az elnöki vétót, amelyet ebben az esetben nem valószínű, hogy meg fog történni. Azonban ez a vereség egy újabb megtorlás lenne az elnöknek - egy nappal azután, hogy a szenátus elfogadta az amerikai támogatás befejezésére vonatkozó törvényjavaslatot a szaúd vezetett koalícióban Jemenben.

Brexit: a miniszterelnök harmadik alkalommal bocsátja szavazásra a Brexit ügyet

Theresa May a következő héten harmadik alkalommal kísérli meg megkapni az EU-s visszavonási megállapodást a Parlamenten keresztül. Elmondta a képviselőknek, hogy ha megint nem sikerülne megegyezni, akkor a Brexit tekintetében újabb késleltetésre lehet számítani. A miniszterelnök figyelmeztetése miatt a Bizottság később fog szavazni arról, hogy kérjenek-e engedélyt az EU-tól, hogy engedélyezze a Brexit elhalasztását március 29 után. A mai napon a parlamenti képviselők kormányzati indítványról fognak szavazni, amely késleltethetné az Egyesült Királyság EU-ból való kilépését. Az Egyesült Királyság kormánya azt mondta, hogy június 30-ig kis csúszás következhet be, ha a képviselők március 20-ig - a következő brüsszeli csúcstalálkozót megelőző napon - jóváhagyják May ügyét. De a BBC politikai szerkesztője, Laura Kuenssberg elmondta, hogy még akkor is, ha az Egyesült Királyságnak június végéig át is adják az EU-ból való kilépéshez szükséges jogszabályokat, a kormány megpróbálja ezt korábban megtenni, ha a jövő héten May ügye lecsengett. Valószínűleg azonban sokkal hosszabb késedelem várható, amely így megköveteli az Egyesült Királyságtól, hogy májusban részt vegyen az Európai Parlament választásain. A meghosszabbítás mértékérő azonban az EU-nak meg kell állapodnia. A DUP - amely kétszer elutasította May ügyét - tárgyalásokat folytat a kormánnyal annak érdekében, hogy megoldást találjon annak érdekében, hogy a képviselők jövőbeni szavazásuk során támogassák a miniszterelnököt.

Több ezer ISIS harcos adta meg magát

Több, mint 3000 ezer ISIS harcos adta meg magát, miközben az amerikai csapatok az utolsó állásaikat próbálták elfoglalni 2019. március 12-én, kedden. Ezen események a szíriai Baghúz városában, az utolsó iszlám harcosok fennhatósága alatt álló területen történtek. Egy CNN-es csapat szemtanúja lehetett a kedd esti (2019.03.12) és a szerda reggeli bombázásoknak, viszont a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) még nem adtak tájékoztatást arról, hogy a megmaradt iszlamista harcosok miként készülnek védekezni az utolsó roham ellen. Mustafa Bali, az SDF sajtóreferense úgy nyilatkozott 2019. március 12-én egy Twitter bejegyzésben, hogy a döntő pillanat még sosem volt ennyire közel. Mielőtt a jelenlegi támadások megindultak volna, becslések szerint nagyjából 500 iszlamista és közel 1500 civil tartózkodott a fennmaradt területeken, azonban a támadássorozatok alatt kiderült, hogy ezek a számok sokkal magasabbak.

Az USA új rakétákon dolgozik, miután felfüggesztette az oroszokkal való egyezményt

A Pentagon megkezdte az új rakétákkal kapcsolatos előkészületeket, miután a Trump-adminisztráció felfüggesztette az oroszokkal kötött 1987-es fegyverkorlátozási egyezményt. Michelle Baldanza, a Pentagon sajtóreferense egy CNN-nek adott nyilatkozatában kijelentette, hogy megkezdték a munkálatokat, amelyek az új, földről indítható rakéták teszteléshez szükségesek. Emellett hozzátette azt is, hogy ezek a lépések az egyezmény korlátozásainak érvényben maradásával összeférhetetlenek lennének. A sajtószóvivő arra is kitért, hogy ezen folyamatok bármikor visszafordíthatók, amennyiben az oroszok valamilyen enyhülést mutatnak a kérdésben 2019. augusztusáig, amikor is hivatalosan felbontja az Egyesült Államok a szerződést. Az amerikaiak hosszú ideje azzal vádolják Oroszországot, hogy az általuk fejlesztett SSC-8/9M729 típusú rakéták, valamint azok telepítése veszélyezteti az egyezményt. Curtis Scaparetti tábornok, az EUCOM vezetője úgy nyilatkozott, hogy az oroszok jelenleg a nukleáris arzenáljukat ellenőrzik és frissítik fel, többek között olyan rakétákat is, amelyek veszélyeztetik az európai térséget.

Trump növeli a nukleáris fegyverek ügynökségének finanszírozását az új termelésben

Az NNSA 8,3 százalékkal növelheti kiadásait, egy új, alacsony jövedelmű nukleáris rakéta gyártásának befejezésére. Az NNSA 16,5 milliárd dollárt igényel 2020-as költségvetésből, amelyből a 2019-es évre 1,3 milliárd dollár juthat. Az NNSA által javasolt költségvetés a DOE teljes költségvetésének 52% -át teszi ki. Lisa Gordon-Hagerty nyilatkozata szerint az elnök költségvetési terve tükrözi a Trump-kormány elkötelezettségét Egyesült Államok nukleáris képességeinek fejlesztésére. Az ügynökségnek jelenleg öt fő modernizációs programja van folyamatban. Továbbá a költségvetés magába foglalja az Exascale számítástechnikai és kísérleti lehetőségek fejlesztését a fegyverek tervezéséhez, a tudományalapú készletgazdálkodásnak és a készletek tanúsításának támogatását. A fegyverrendszerek mellett a közigazgatás költségvetése tartalmazza a nonproliferációt, a személyzet és a haditengerészeti reaktorok költségét.

Theresa May azt állítja, hogy áttörést ért el a Brexit tárgyalásokon

Az Európai Unióval folytatott tárgyalások során Theresa May és Stephen Barclay jogi kötelezettségekre tett javaslatot az Egyesült Királyság március 29-i, rendezett kilépése érdekében. Ezek a változások csak jogi biztosítékként szolgálnak, a kilépés feltételeit nem befolyásolják. Jean-Claude Juncker felhívta a figyelmet arra, hogy a változások nélkül a Brexit nem történhet meg és arra ösztönözte az EU-t, hogy támogassa May miniszterelnök erőfeszítéseit. Az Egyesült Királyság parlamentjének még szavaznia kell a megállapodás elfogadásáról, valamint az esetlegesen halasztott , májusi kilépés időpontjáról. Lidington hozzátette, hogy alapvetően két választása van a brit Parlamentnek, vagy megszavazzák Theresa May javaslatait vagy politikai káoszba sodorják az országot. Kiemelte, hogy a kilépésről szóló tárgyalásokat továbbra is folytatni kell Strasbourgban.

Eltemetni az iraki háború tanulságait?

Az amerikai csapatok még mindig Irakban vannak, nem is beszélve Szíriáról, Afganisztánról és különböző afrikai országokban zajló válságkezelő és békefenntartó tevékenységről. A Pentagon a vietnami háború után kezdte el fokozatosan feladni az aszimmetrikus háborús doktrínáját, a hadsereg mára világosan elmozdult az iraki és afganisztáni jellegű háborúktól. Ahelyett, hogy felkelők és a gerillák elleni küzdelemre készülnének, biztonsági létesítményeik szinte kizárólag a nagyhatalmi konfliktusok területére koncentrálódnak. A "Study on Iraq War" tanulmánykötet, ami a korábbi időszak problémáit tárta fel nem jelentették meg, mivel a publikálás ellenzői szerint az iraki háborúról szóló tanulmány nem illeszkedik a hadsereg hivatalos narratívájába, miszerint a határozott cselekvés doktrínája miatt fordult a figyelem Oroszorszgá és Kína felé. Januárban a tanulmány két kötetét végül online mégis közzétettéka, ami fontos, mivel a kemény leckékből való tanulság levonása a vezetés egyik fontos feladata.

Dél-Korea megmentheti a nukleáris tárgyalásokat: Hanoi után irány Szöul

A Hanoiban rendezett amerikai-észak-koreai csúcstalálkozó sikertelensége védekezésre késztette a tárgyaláó feleket. A maximális elkötelezettség stratégia, amelyet Donald Trump amerikai elnök egy évvel ezelőtt kezdeményezett, továbbra is a legjobb opció a tárgyalásra. Az amerikai-észak-koreai kapcsolatok a helyes úton haladnak, amíg csökkentik a kockázatokat, törekszenek a bizalomépítésre, a politikai normalizációra, a gazdasági integrációra, és végső soron a békére. A Hanoiban tapasztalt kudarcnak nem szabad elhomályosítania egy biztató tényt, hogy az Egyesült Államok és Észak-Korea kormányai először hosszú időn belül jóhiszeműen tárgyalnak.