NY Times

Míg a kormány összeomlása és a tálibok hatalomátvétele káoszt idézett elő Afganisztánban, addig a tádzsik-afgán határon orosz katonák jelentek meg és rendeztek nagyszabású hadgyakorlatot, mindössze tizenkét mérföldre az egyik tálib állomástól. A hadgyakorlattal a Kreml egyértelművé tette, hogy bármilyen, szomszédból érkező erőszakos cselekedettől meg fogják védeni közép-ázsiai szövetségeseiket. A Nyugat térségből való kivonulása befolyásszerzési lehetőségeket teremtett, amellyel Pakisztán és Kína mellett Oroszország is élni kíván. Ezen szándékát az is igazolja, hogy éveken keresztül igyekezett diplomáciai kapcsolatot kialakítani a tálibokkal, melynek eredményeként az orosz nagykövet Kabulban maradhat és a tálibok védelmét élvezi a nagykövetséggel együtt. A tálibok már korábban ígéretet tettek arra vonatkozóan, hogy nem veszélyeztetik sem Oroszországot, sem annak érdekszféráját, azonban úgy tűnik, Moszkva nem bízik feltétlenül az ígéret betartásában. A héten megrendezett hadgyakorlat kiválóan mutatja, hogy ha a tálibok átlépnek egy bizonyos határt, Oroszország készen áll a konfrontálódásra.

Guardian

Görögország egy negyven kilométer hosszúságú falat építtetett a török határra, hogy megelőzzön egy potenciális menekültáramlatot Afganisztán irányából. Európa attól tart, hogy Talibán elől menekülő afgánok a 2015-ös menekültválsághoz hasonló krízist fognak előidézni. Görögország is épp ez okból döntött a fal felhúzása mellett. A kormány kijelentette, hogy Görögország senkinek nem biztosít lehetőséget az átkelésre, valamint kivétel nélkül vissza fogja fordítani az “illegális afgán migránsokat”. A török elnök, Recep Tayyip Erdoğan szerint elkerülhetetlen a 2015-öshöz hasonló krízis kialakulása, hacsak Afganisztán és Irán nem kap támogatást. 2015-ben a Közel-Keletről több, mint egymillió ember menekült Törökországon keresztül Európába. Közülük hatvanezren maradtak Görögországban, míg mások észak felé vándoroltak tovább. Törökország 2016-ban kötött egy megállapodást, melynek értelmében pénzügyi támogatásért cserébe fogadja azokat, akik nem folyamodtak menekültstátuszért, illetve azokat is, akiknek menedékkérelmét elutasították.

NY Times

Az al-Káida által 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadást követően az Egyesült Államok és a NATO tagországok csapatai bevonultak Afganisztánba, hogy felszámolják az országban rejtőzködő terrorszervezetet. Mivel húsz évvel ezelőtt a tálibok részt vettek a terroristák bújtatásában, ezért most, hogy ismét átvették a hatalmat Afganisztánban, kérdéses, hogy folytatja-e korábbi gyakorlatukat. Bár egyelőre semmi biztosat nem állíthatunk, vannak olyan szakértők, akik szerint a tálibok továbbra is támogatásukról biztosítják majd az iszlamista terrorszervezeteket, amelyek így újfent jelentős fenyegetést jelenthetnek az Egyesült Államokra. Ezzel szemben akadnak olyan szakértők is, akik úgy vélik, hogy a tálibok az esetleges negatív következményekre való tekintettel nem fogja támogatni sem az al-Káidát sem más iszlamista terrorszervezetet. Bár a szakértők eltérő véleményeket fogalmaznak meg, abban mindannyian egyetértenek, hogy a tálibok hatalomátvétele Afganisztánban felbátorítja mind a radikális iszlamista csoportokat, mind pedig a magányos elkövetőket.

Guardian

A három regionális hatalom közül leginkább Pakisztán üdvözölte a lázadók hatalomra kerülését. Pakisztán abban reménykedik, hogy a tálibok vezette Afganisztánban olyan szövetségesre lelhet, aki maga is elkötelezett az iszlám értékek iránt. Pakisztán évekig szolgált a tálib vezetők búvóhelyeként, valamint a harcosok itt részesültek kiképzésben és egészségügyi ellátásban is. Oroszország szintén hajlandóságot mutat arra, hogy együttműködjön az újonnan megalakuló afgán kormánnyal, bár egyáltalán nem mutat akkora lelkesedést, mint Pakisztán. Az orosz külpolitika egyik sarokpontját képezi a terrorizmusellenesség, ennek fényében pedig különösen érdekes, hogy a Kreml hajlandó lenne elfogadni egy olyan kormányt, amelynek tagjai egy általa is terroristaszervezetnek tartott csoportból kerülnek ki. A tálib kormány elfogadása azonban sokkal inkább egy reálpolitikai döntésnek köszönhető, ugyanis ezzel Oroszország nem csak saját diplomatáit, de közép-ázsiai szövetségeseit is szeretné biztonságban tudni. A tálibok hatalomra kerülése Kína számára sokkal inkább amiatt fontos, mert így már nem kell tovább elviselnie az Egyesült Államok közelsége okozta kényelmetlen helyzetet. Kína igyekszik jószomszédi viszonyt kialakítani Afganisztánnal, azonban ehhez részéről az is szükséges, hogy szomszédja ne avatkozzon bele saját ügyeibe.

Guardian

Boris Johnson, brit miniszterelnök szerdán javaslatot tett az észak-ír jegyzőkönyv újratárgyalására, amely az Egyesült Királyság Unióból való kilépését követően vámhatárt hozott létre az Ír-tengeren Nagy-Britannia és Észak-Írország között. A dokumentum 2019-ben heves vitákat követően született meg és a Brexit tárgyalások egyik sarokkövét képezte. A javaslattételre azért került sor, mert a brit kormány fenntarthatatlannak ítéli a keretrendszer jelenlegi működését, ugyanis állítása szerint a kialakult problémák orvoslását nem teszi lehetővé. Az Egyesült Királyság javaslatára Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke reagált és kijelentette, hogy az Európai Uniónak nem áll módjában a jegyzőkönyv újratárgyalása. Ehelyett továbbra is garantálja, hogy kreatívan és flexibilisen fogja kezelni a keretrendszer által létrehozott szabályokat. Bár a választól függetlenül az Egyesült Királyság és az Unió kötött folytatódik a protokollról szóló diskurzus, a javaslat elutasítása kudarcot jelent Boris Johnson számára, hiszen ő korábban többször is állította, hogy a két ország között nem lesz vámellenőrzés.

LeMonde

Az indiai és a kínai külügyminiszter szerdai találkozója a határ mentén kialakult több, mint egy éve fennálló konfliktust kívánta orvosolni, azonban végül kudarcba fulladt. A tavalyi év júniusára a két állam konfliktusa oly mértékben eszkalálódott, hogy halálos összecsapásra került sor Ladakh himalájai régiójában. Bár egyik fél sem üzent hadat, az összecsapás háború szélére sodorta a két szomszédos államot. Az elmúlt egy év pedig békés megoldások keresése helyett „korábban sosem látott” fegyverkezéssel telt mind az indiai, mind a kínai oldalon. Emellett, ütközőzónák jöttek létre, ahol havonta több, kisebb csatára is sor került. Mint ahogy az a szerdai találkozón is nyilvánvalóvá vált, a két ország ma is eltérően gondolkodik a határmenti területekről és az indiai-kínai kapcsolatokról. India úgy véli, hogy a kialakult feszültséget az oldaná fel, ha Kína kivonná csapatait a határról, ezzel szemben Kína abban látná a megoldást, ha India visszavonulna és megbékélne a fennálló helyzettel. A találkozó kudarca ellenére Wang Yi, kínai külügyminiszter azt nyilatkozta, hogy az indiai-kínai határon kialakult feszült helyzet enyhülni látszik.

Euronews

Portugáliának adja át a stafétabotot Németország, miután hat hónapig volt az Unió soros elnökségének posztján. Milyen kihívásokkal kell szembenéznie a következő soros elnökséget betöltő országnak, amelyet Németország július 1-jén vett át Horvátországtól és amelyet most Portugáliának ad tovább. Angela Merkel a kezdetektől arra fókuszált, hogy képes legyen megelőzni és elhárítani az Európát érő gazdasági krízist. A fellendülés alapjait és a következő költségvetés hatékonyságát tűzték ki célul megállapodások által. A német kancellár és fő szövetségese, Emmanuel Macron francia elnök eddig példa nélküli nyomást helyeztek egy gazdasági csomag elindítására, összesen 1800 millió eurót mozgósítanak Európában a következő évek során, hogy a leginkább sújtott területeket és az erős fellendülést biztosítsák. A koronavírus azonban más, leginkább biztonságpolitikai kérdéseket is felvetett a migráció vagy a klímaváltozás kapcsán, de nemzetállami szinten is a jogállamiság területén. Mindezen kihívások az év végétől már Portugália vállára nehezednek.

LeMonde

Tíz év után átadja helyét Mahamadou Issoufou nigeri elnök. December 27-én adták le szavazatukat a nigeriek, hogy egy demokratikus utat jelöljenek ki annak az országnak, amely már hozzászokott a puccsok sorozatához és az iszlamista támadások veszélyeihez. Közel 7,5 millió lakos adta le szavazatát, amely 32%-os részvételi arányt jelent. Miért fontos Niger szempontjából ez a politikai változás? Mahamadou Issoufou számára 30 éve ez volt az első olyan választás, amelyen nem vett részt. M. Bazoum pártja ígéretet tett arra, hogy leginkább a biztonság és az oktatás kérdéseire helyeznék a hangsúlyt, kiemelve a fiatal nők helyzetét, hiszen az ország rekordokat dönt a termékenységi mutatók szempontjából. A volt külügyminiszter azonban aggályokat fogalmazott meg a választások kapcsán: szerinte egy egyfordulós választás nem vezet valós eredményre, mivel a korrupciós arány nagyon magas, befolyásolja az eredményt és annak hitelességét. Az elemzők arra hívják fel a figyelmet, hogy az indulók skálája is olyan politikusokból áll, akik már évek vagy évtizedek óta szerepet játszottak a vezetésben. Az eredményeket 2021. január 4-e után várják.

Euronews

BBC

Augusztus óta Marokkó a negyedik tagállama az Arab Ligának, amely az Amerikai Egyesült Államok közbenjárásával normalizálná a helyzetét Izraellel. A megállapodás értelmében az USA támogatja Marokkó igényét a nyugat-szaharai térségre, amennyiben az visszaállítja diplomáciai kapcsolatait Izraellel és kiterjeszti a gazdasági és a kulturális együttműködést, stabilizálva a regionális helyzetet. Nyugat-Szahara korábban spanyol gyarmat volt, amit Marokkó 1975-ben a Madridi Egyezmény kapcsán foglalt el. Ekkor robbant ki az a fegyveres konfliktus is, ami a Polisario Front, a legnagyobb helyi nemzetiségi mozgalom vezetésével a függetlenségét tűzte ki célul. Marokkó a térséget továbbra is magáénak tekintette, míg például az Afrikai Unió elismerte annak függetlenségét. A 16 évig tartó összetűzések végül az ENSZ közbenjárásával vetettek véget egy függetlenedési népszavazás ígéretével, ami azonban 1991 óta nem került megrendezésre. Ezen kívül az amerikai támogatással jelentősen csökkent is a térség függetlenségének esélye, ami tovább súlyosbíthatja a konfliktust Marokkó és a Polisario Front között.

Euronews

Csütörtökön zárult le az a kétnapos külügyminiszteri találkozó, amit online keretek között a NATO jövőbeli terveinek kapcsán tartottak. Elismerve Kína növekvő befolyását és jelentőségét, Jens Stoltenberg, a szervezet főtitkára együttműködést szorgalmaz az országgal olyan kulcsfontosságú kérdésekben, mint a fegyverkorlátozás, a klímaváltozás vagy a biztonság. Kína válaszul törekszik a NATO-val való kapcsolat fenntartására. A következő találkozóra várhatóan 2021 nyarán vagy őszén kerül sor. A találkozó fókuszát egy ponton az Amerikai Egyesült Államok leköszönő külügyminisztere, Mike Pompeo terelte el. Nehezményezte, hogy Ankara összetűzésbe került más szövetségesekkel a földközi-térségben, továbbá, hogy orosz gyártású légelhárító berendezéseket vásárolt. Mevlüt Çavuşoğlu, a török külügyminiszter azzal válaszolt, hogy Pompeo Törökország ellen fordította az európai szövetségeseit és megtagadta az amerikai légvédelmi fegyverek megvásárlását. Mindezek mellett azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy támogatja a szíriai kurdokat Törökország ellen. A szerdai napon áttörés történt az afgán-tálib kapcsolatokban is. Az amerikai küldött jelentése alapján a feleknek sikerült túljutni a közel három hónapja tartó holtponton, és így talán megkezdődhetnek a tárgyalások a fegyverletétel és a békekötés kapcsán is. A konkrét döntéseket azonban valószínűleg csak februárban hozzák meg, Joe Biden hivatalos amerikai elnökké iktatása után.

CNN

Annak ellenére, hogy 2020-ban a legtöbb ünnepet szűk keretek között lehetett csak megtartani, az európai kormányok szeretnék elkerülni a szigorú korlátozásokat a karácsonyi időszakban. A  Nagy-Britanniában bevezetett második kijárási tilalom mellett Boris Johnson miniszterelnök, a megfelelő odafigyeléssel és a szabályok betartásával, lazítana a korlátozások szorításán december 23-27 között, engedélyezve 3 háztartásnak az ünnepek együtt töltését. Több európai ország döntött amellett, hogy ősszel vezetnek be szigorításokat annak érdekében, hogy minél előbb visszatérhessenek a normál kerékvágásba. Franciaországban október végén jelentették be a kijárási korlátozásokat, amik voltak annyira sikeresek, hogy Emmanuel Macron miniszterelnök a múlt hét folyamán már a lezárások enyhítéséről beszélt, hogy az ünnepek miatti utazásokat ne kelljen eltörölni. Az olasz és az ír kormányok egyelőre a kis közösségekben való ünneplést szorgalmazzák, ahogy Angela Merkel német kancellár is, aki az országgyűlési képviselőkkel egy olyan tervezet kiadásán dolgozik, ami maximum 10 főig engedélyezné az egybegyűltek létszámát. A vélemények azonban megosztóak. Egyes szakértők szerint bármennyire is fontos az emberi kapcsolatok fenntartása, az ünnepekre való összejövetelek nagymértékű kockázatot jelentenek, és a karácsonyi együttlét árát valószínűleg az új évben kellene megfizetni. Kanadában például, a hálaadási ünnepségek végével a legnagyobb városban, Torontóban is szigorú kijárási tilalom lépett életbe.

LeMonde

Az amerikai diplomáciai vezetés szerint Nigéria a „különösen aggasztó” országok egyike, hiszen a vallásszabadság területén számos jogsértő és korlátozó magatartás jellemzi. Azok az országok kerülnek feketelistára, amelyek vallásszabadsággal kapcsolatos jellemzői fenyegetik az egyetemes emberi jogokat és az állampolgárokat. A listán Nigérián kívül még Szaúd-Arábia, Mianmar, Kína, Észak-Korea, Irán, Pakisztán, Tádzsikisztán és Türkmenisztán szerepel. India – a nemzetközi vallásszabadság kérdéseit megvitató konzultatív bizottság javaslatának ellenére – nem került fel az amerikai diplomáciai vezetés feketelistájára, amely Narendra Modi miniszterelnökségével közeli szövetségese a Trump-adminisztrációnak. A fejlődés azonban pozitív következményekkel is jár: Szudánt például 2019-ben levették a feketelistáról előremutató reformjai miatt. Ugyanakkor fontos szankciók is életbe léphetnek egy ország felé, amely a listán szerepel: Nigéria például Washington megvonhatja a pénzügyi támogatást.

LeMonde

2018-ban Donald Trump egyoldalúan felmondta a 2015-ben aláírt bécsi megállapodást, amely Irán atomgyártással kapcsolatos lehetőségeit korlátozta, majd visszaállította a Teheránnal szembeni súlyos szankciókat többek között a kőolaj-kereskedelemet és nemzetközi banki tranzakciókat illetően – a Trump-adminisztráció ezzel a lépéssel egy hosszútávú gazdasági recesszió felé mozdította Iránt. 2019-ben az ország válaszlépésként nukleáris tevékenységekbe kezdett, amelyeket a korábbi rendelkezések miatt azonban felfüggesztettek. Az urán dúsítására szolgáló nagyteljesítményű centrifugák jelentétét, ezzel együtt a kitételek megszegését a bécsi megállapodást ratifikáló többi ország – Amerikán kívül Anglia, Berlin és Párizs – december 7-én állapította meg. A francia, német és angol szóvivők közleményben kérték Teherántól, hogy ne veszélyeztesse a következő amerikai vezetéssel ápolt diplomáciai kapcsolatokat. A jelenlegi helyzet hatalmas kihívás elé állítja Joe Bident, mivel a korábbi Obama-adminisztráció során jelentős szerepet játszott az Irán-Amerika kapcsolatok alakulásában és a megállapodás létrejöttében.

CNN

A szövetségi állam – Tigré – ugyan Etiópiához tartozik, de a Tigréi Felszabadítási Front (TFF) fegyveres erői tartják ellenőrzésük alatt; a regionális hatalom célja az Etiópiától való elszakadás. A legutóbbi bombázások nagy károkat és humanitárius következményeket okoztak, amelyekről az etióp miniszterelnök, Abiy Ahmed számolt be. Az Etióp Nemzeti Védelmi Erők bevonultak Tigré központjába, Mekele városába, ahol a TFF korábban bombatámadásokat hajtott végre. Az infrastruktúra, repülőterek, hivatali épületek és egyéb létesítmények jelentős károkat szenvedtek, a miniszterelnök szerint az új cél ezek újjáépítése. A bombázás radikális válasz volt, hiszen lejárt egy 72 órás határidő, egy jogi folyamat utolsó periódusa, hogy a szeparatista csoportokat megadásra kényszerítsék – erre a határidőre hívta fel a figyelmet a bombázások előtt két nappal a miniszterelnök. A nemzetközi közösség szereplői közül az UNICEF végzett felméréseket a területen, amelyek a civil lakosság körében elhunytak számára hívják fel a figyelmet. Az etióp miniszterelnök az Afrikai Uniónak tett jelentésében kijelentette, hogy a bombázás túlélőit és menekültjeit igyekeznek minél hamarabb biztonságos körülmények közé visszatelepíteni.

Euronews.fr

Európa és az Egyesült Királyság között a november 30-i héten nyílnak meg az utolsó tárgyalások a Brexit kapcsán, melynek során Michel Barnier és David Frost a két fél főtárgyalói alkufolyamattal döntenek a brit kilépés jövőjéről. A tárgyalások eddig megszakítás nélkül folytak és legfőképp az Unió és az Egyesült Királyság gazdasági ügyeit érintették: most olyan megegyezést kívánnak létrehozni, amely még a december 31-i átmeneti periódus lezárása előtt rendezi gazdasági kapcsolataikat. A brit külügyminiszter, Dominic Raab szerint a megbeszélések a végső szakaszba értek; kiemelte, hogy az eredmények nagyban függnek az Unió pragmatizmusától, amelyet bizonyítani kell az Egyesült Királyság felé. Nyilatkozatában felhívta a figyelmet a brit halászat jövőbeli önállóságára, a független partvonalak ellenőrzésére és gazdasági szerepére. Ez a kereskedelempolitikai megegyezés azonban sok európai hajó sorsáról és helyzetéről dönt majd, akik továbbra is zavartalanul szeretnének halászni a brit vizeken. Az Egyesült Királyság érzékelve ezt a fontos következményt, sürgeti a halászatra vonatkozó vám- és nem vámjellegű szabályozások felülvizsgálatát. A megállapodás megszületése és sikeressége múlik azon, hogy ezek a kérdések zavart keltenek-e a jövőben az Unió és az Egyesült Királyság között.

Euronews.com

2020. november 25-én, a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapján jelentette be az Európai Bizottság az új akciótervét, amely kapcsán a külföldre irányuló segélyek többségével a nők egyenlőségének biztosítását szorgalmaznák, mivel az előző tervek óta eltelt 25 évben nem volt kimagasló fejlődés a nők jogainak előrehaladásában. Kiemelték ezen kívül a világjárvány kártékony hatását is, miszerint a nők nagyobb valószínűséggel dolgoznak a veszélyeztetett területeken, aminek tükrében megközelítőleg kétszer több nő veszíti el az állását, mint férfi. Az említett új, hármas számú cselekvési tervvel 2025-ig a külföldi segélyek 85 százalékát a női egyenjogúság elérésére fordítanák. A program olyan külföldi terveket hivatott finanszírozni, amelyek integrálják a nemek közötti egyenlőség fontosságát. A 2019-es biztató eredmények tükrében a Bizottság ösztönzi a tagállamokat a nemi különbségek kiegyenlítésére akár a főbb politikai vezetőségekben is, példát mutatva a többi országnak. A Bizottság adatai alapján világszerte az országgyűlési képviselők mindösszesen negyede nő, és kevesebb, mint a világon élő nők felének van csak fizető állása. Emellett, az elmúlt évtized minimális változásai ellenére még mindig kevesebbet keresnek a nők az azonos pozícióban lévő férfiakhoz képest, és több mint egyharmaduk esett már áldozatául a nemi alapú erőszaknak.

Euronews.com

Az Európai Unió vezetői november 16-án jelentették be az uniós-amerikai kapcsolatok „új kezdetét”. Számos telefonbeszélgetésre került sor az EU képviselői, valamint az újonnan megválasztott amerikai elnök, Joe Biden között. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke gratulált Biden győzelméhez, és elmondása szerint egy erős EU, valamint egy erős USA együttműködése jó irányban formálhatná a nemzetközi teret. Charles Michel pedig, aki az EU Tanácsának elnöke, meghívta a 46. amerikai elnököt egy jövő évi brüsszeli találkozóra annak reményében, hogy együtt tudnak működni olyan kulcskérdésekben, mint a COVID-19 járvány, a globális felmelegedés vagy a biztonság. Joe Biden a korábbiakban már beszélt a francia és német vezetőkkel is. Emmanuel Macron és Angela Merkel egyetértenek abban, hogy az új amerikai vezetéssel együtt tudnak működni olyan nemzetközi kihívások terén, mint például a globális felmelegedés. Ennek fontossága visszavezethető a Donald Trump elnökségének idején létrejött feszült hangulathoz, amikor a leköszönő elnök kilépett a 2015-ös Párizsi éghajlatvédelmi egyezményből és az Iráni nukleáris megállapodásból is. Egy szeptemberi felmérés kapcsán, a résztvevő német lakosság nagy reményeket fűz a Biden elnökségével járó változásokhoz. Az Európai Unió mellett a megválasztott elnök értekezett a NATO főtitkárával, Jens Stoltenberggel is az USA-NATO kapcsolatok megerősítése céljából.

Euronews.fr

A jogsértés szlogenjeivel tüntettek november 21-én Párizsban és Franciaország több részén az új törvényjavaslat ellen, amely korlátozza a hatósági személyeket ábrázoló képek megjelenését. A javaslatot a francia Nemzetgyűlés a szükséges módosítások után szavazta meg, így az nem sérti közvetlenül az állampolgárok információhoz való jogát. A törvény olyan rosszakaratú képekre vonatkozik, amelyeken a hatósági személyek azonosítását lehetővé tévő elemek is megjelennek – akár újságírók vagy civil személyek készítették –, megszegése 45 ezer eurós pénzbüntetést vagy egy évig tartó börtönbüntetést is vonhat maga után. A vitás törvényjavaslatot a média jogsértőnek ítéli, míg a francia centrista párt képviselője, Sylvain Maillard a Figaroban kiemelte, hogy a szöveg nem definiálja egyértelműen mi esik a szabályozás alá, így a sajtómunkások zavartalanul folytathatják tevékenységüket. Az ezzel egyidőben zajló sajtótájékoztatón az Amnesty International és az Emberi Jogi Liga tagjai is részt vettek, utóbbi képviselője, Arie Alimi kiemelte a rendőri túlkapások kockázatát. A kormány álláspontja szerint a törvény életbe lépése észszerű a hatósági személyek és a társadalom védelme érdekében.

Euronews.fr

Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője az Unió és Bosznia-Hercegovina kapcsolatának fontosságára hívta fel a figyelmet Szarajevóban a daytoni szerződés aláírásának 25 éves évfordulóján. November 21-én a főképviselő a bosnyák, horvát és szerb elnökkel találkozott, hogy a Bosznia-Hercegovina előtt álló célokat és nehézségeket megvitassák. A találkozó jelentősége, hogy a közel négy évig tartó (1992-1995) délszláv háború után az ország jövője most az uniós csatlakozás lehetőségében rejlik. A főképviselő szerint Bosznia-Hercegovinának számos területen sürgős változtatásra van szüksége, hogy uniós céljait el tudja érni. Josep Borrell arra hívta fel a figyelmet, hogy a Boszniában lévő hiányosságok az igazságügyben, valamint a korrupció és a politikai magatartás nehezen megváltoztatható jellemvonások a balkáni régió országaiban, ugyanakkor jelentősen blokkolják az uniós csatlakozási folyamatok elindítását. Az ország a 2000-es évek gazdasági fellendülésének ellenére is az egyik legszegényebb európai állam, a Világbank adatai alapján a népességfogyás tekintetében pedig Bulgáriánál is súlyosabb helyzetben van. Az Európai Unió ezekben a kihívásokban támogatná Boszniát úgy, hogy megosztja vele korábbi tapasztalatait.