Könyvkiadás

Könyvkiadás

Stepper Péter-Szálkai Kinga (szerk.): A biztonság szektorális értelmezése – Új kérdések a kutatás napirendjén

borító2.0A biztonság szektorális értelmezése – Új kihívások a kutatás napirendjén című tanulmánykötet a biztonsági tanulmányok elméleteinek gyakorlati alkalmazása iránt érdeklődők számára készült. A biztonsági tanulmányok diszciplínája az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb jelentőséget kapott Magyarországon, számos szerző, intézmény és kutatóintézet kötetei, tanulmányai és egyéb kiadványai járultak hozzá elterjedéséhez, illetve több felsőoktatási intézmény tanmenetének vált fontos részévé a biztonsági kérdések tárgyalása. Az olvasóközönség növekvő érdeklődésének kielégítésére több átfogó igényű kézikönyv, tankönyv jelent meg, melyek közül napjainkban egyértelműen vezető szerepet tölt be Gazdag Ferenc 2011-ben megjelent Biztonsági tanulmányok: Biztonságpolitika című könyve.

Emellett jelentős kezdeményezésként tartható számon Deák Péter Biztonságpolitikai kézikönyve és a Rada Csaba által szerkesztett Biztonságpolitikai Corvinák: Háttéranyagok korunk biztonságpolitikai kérdéseihez című kötet, illetve a 2014 végén megjelent Regionális biztonsági tanulmányok Háda Béla és Tálas Péter szerkesztésében. Az átfogó igénnyel íródott kézikönyvek természetesen nem tekintik feladatuknak, hogy részletesen bemutassák az ismertetett elméletek gyakorlati felhasználásának lehetséges módjait, céljuk nem az, hogy részletekbe menő esettanulmányokat mutassanak be az adott elméletek kapcsán. Jelen tanulmánykötet ismeretbővítő esettanulmány-gyűjteményként ezen részletek bemutatását tűzte ki célul.

A tanulmányok szemléletesen érzékeltetik a biztonságiasítás logikáját. Az aktuális biztonságpolitikai problémák feldolgozásával a kötet fontos hivatkozási pont és olvasmány a nemzetközi kapcsolatok elméleti, módszertani és gyakorlati oktatásában is (dr. Rada Péter – egyetemi oktató). A kötet segít hozzájárulni, hogy eligazodjunk az állandó átalakulásban lévő Közel-Kelet eseményei között (dr. Csicsmann László – a BCE-TK dékánja)

 

Megvásárolható: a Publikon Kiadónál.


Rada Péter (szerk.): Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

grotius_konyvtar001A hidegháború vége és a keleti tömb országaiban lezajlott rendszerváltás alapjaiban alakította át a nemzetközi politikai viszonyokat. Az elmúlt már közel két évtizedben olyan új kihívások jelentek meg a nemzetközi kapcsolatok rendszerében, amelyek új válaszokat követelnek. A nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó szakemberek körében ugyan még az is vita tárgyát képezi, hogy beszélhetünk-e egyáltalán új világrendről, vagy a nemzetközi politika egyszerűen visszatért a „normális” mederbe, amely a hidegháború előtt is meghatározta a nemzetközi viszonyok alakulását. A Grotius Könyvtár első kötetének címe is erre a kérdésre igyekszik reflektálni, vagyis hogy létezik-e új világrend. A cím kiválasztásánál elsősorban az motivált bennünket, hogy közös gondolkodásra invitáljuk az olvasót. Véleményünk szerint ugyanakkor a legfontosabb kérdés nem az, hogy mennyire új ez a világrend, hanem, hogy miként lehet jellemezni a 21. század nemzetközi politikai viszonyait. Vitán felül áll, hogy a jelenlegi nemzetközi rendszer minőségi változáson ment keresztül, ami miatt az „új” jelzőt nehezen lehetne megkérdőjelezni. A célunk alapvetően nem is ez, hanem a legfontosabb folyamatok bemutatásán, és a nemzetközi rendszer legmeghatározóbb szereplőin keresztül annak a problémának a feszegetése, hogy világrendről beszélhetünk-e, hiszen számos olyan kérdést vetnek fel a jelenlegi nemzetközi politikai viszonyok, amelyekre nem lehet egyértelmű választ adni. A hidegháború után egy kettős folyamatnak lehetünk tanúi. Egyrészt a vesztfáliai államközpontú rendszer érvényessége alapvetően megkérdőjelezdőtt azáltal, hogy nem-állami szereplők is egyre fontosabb szerepet töltenek be a nemzetközi politika porondján. Másrészt a fennálló intézményrendszer képtelen az új kihívások kezelésére. A bipolaritás vége nem automatikusan vezetett egy unipoláris világ kialakulásához. Ha pedig csak ez elmúlt néhány év eseményeit vizsgáljuk, akkor még bizonytalanabb a kép. A jelenlegi nemzetközi rendszert legfeljebb csak katonai értelemben lehetne egypólusúnak nevezni, de még a világ vezető katonai hatalma sem képes akaratát egyértelműen érvényesíteni. Mindez azzal is magyarázható, hogy felemelkedőben vannak olyan hatalmak, amelyek regionálisan ellensúlyozni tudják ezt az unipolaritást, ami miatt akár úgy tűnhet, hogy egy többközpontú világ van kialakulóban. De mindettől még igen távol vagyunk. Jelen kötet arra törekszik, hogy különböző tanulmányok segítségével, a fentebb vázolt problémakört járja körül.

A kötet legfőbb célja, hogy a nemzetközi kapcsolatok különböző diszciplínáin keresztül vázolja fel a nemzetközi kapcsolatokban megfigyelhető jellegzetességeket. A kötet nem törekszik arra, hogy dogmatikus megállapításokat tegyen, sem pedig arra, hogy új elméletet alkosson. A tanulmányok megjelentetésével mindössze annyi volt a célunk, hogy a mai világunkról alkotott kép körül kialakult elméleti vitához hozzájáruljunk.

Letölthető: a Grotius Könyvtárból.


Friedmann Viktor (szerk.): Globális felelősség: Magyarország részvétele nemzetközi államépítési műveletekben

„…az államkudarcok kezelése komplex, hosszú távú feladat, amelyben elengedhetetlen a katonai és a nemkatonai eszközök együttes, koordinált alkalmazása és a nemzetközi összefogás. Ebben a demokratikus, „gazdag” világnak óriási feladatokat kell vállalnia, de maga az átalakulási folyamat mindig a helyi társglob fel. opt csökkadalmak kezében marad… Magyarország nemzeti alapokon is, de különösen az Európai Unió és a NATO tagjaként nem maradhat kívül ennek a problémának a kezelésén. Lehetőségeink szerint hozzá kell járulnunk azoknak az eszközöknek a megteremtéséhez, amelyekkel a folyamat kezelhető, beleértve a katonai erő és a civil eszközök alkalmazását is. Számba kell vennünk és megoldanunk a hazai feladatokat: meg kell teremteni a koordináció intézményeit és a segítségnyújtás eszközrendszerét, beleértve az e célra fordítható anyagi eszközök folyamatos növelését is. Mindenekelőtt azonban az a feladatunk, hogy megértsük: rólunk, a mi érdekeinkről is van szó.” Felismertük, hogy Magyarországon nem eléggé ismert, nem eléggé elismert kis országunk részvétele a különböző nemzetközi missziókban, és különösen kevesen ismerik tevékenységünk valódi jelentőségét olyan távoli helyeken, mint például Afganisztán. Ezt a hiányosságot felismerve a Corvinus Külügyi és Kulturális Egyesület 2008-ban ismeretterjesztő céllal egy PhD hallgatók által írt kötetet jelentetett meg “Globális felelősség – Magyarország részvétele a nemzetközi államépítési műveletekben” címmel.

Letölthető honlapunkról.